Sajnos mindenképpen sz@r ügy ez, hogy senkivel sem törõdünk (na jó, a többes szám általánosítás), aztán csodálkozunk, hogy a bajban magunkra maradunk. Bár Sean karaktere tényleg jobb életet érdemelt volna! Iszonyú nehéz meghúzni a határt az önzés és az egészséges önzés - értem alatta: az önfeláldozásnak és a megértésnek, együttérzésnek is vannak határai - között, ezért aztán legtöbbünk meg sem keresi ezeket a határokat.

Semmi baj, de azt ugye te is beismered, hogy az ember elõbb-utóbb fáradékonnyá és ingerlékennyé lesz, és ezt is a saját közegének, tágabb értelemben véve bizony-bizony, ezt is a RENDSZERNEK köszönheti... :)

"xyz azt állítja magáról, hogy nem éri meg törõdni egymással, ha pedig õ kerül bajba, rohadtul csodálkozik, hogy miért is nem törõdik vele valaki"

Ó igen, ez bizony igaz filmünk fõhõsére is, habár õ legalább odafigyel ezekre az emberekre, de csak addig, amíg rajtuk és a sorsukon moralizál.
Segíteni nem igazán tud, és lehet, hogy nem is annyira hihetetlenül nagy mértékben akar.

Ajjaj, kicsit messzire vezet az érvelésed...



"Látod, itt van a manipuláció, aminek bedõltél. Az nem jut eszedbe, hogy a feleségére se figyelt senki, meg a néger haverjára se figyelt senki – a RENDSZER, amit kárhoztatsz, õket sem kegyelte. A kis pincérnõ nem volt kitéve megaláztatásoknak? És a néger gumijavítót direkt pozitívan diszkriminálta a rendszer?"

Én szerintem ilyet nem írtam, még csak nem is sejttettem. Fontos tisztában lenni azzal, hogy Bicke ugyanúgy nem tudott kommunikálni a többiekkel, ahogy a mellette élõk sem vele.

Ahogy írtam: az egymást le se sz*rás kultúrája.

Bicke a fekete gumijavítón és a feleségén sem tudott segíteni, csak moralizálni naphosszat (azt viszont nem tagadhatod, hogy legalább jobban odafigyelt rájuk, mint õk rá - gondolj csak arra, amikor és fõleg ahogyan elhagyta a felesége).



"Tudd, mi volt Samuel Bicke? Zsidó. (Gondolom, láttad Juliusz kapedlijét). Na most ehhez nem akarok semmit hozzátenni: mi is az amerikai rendszer és az elfeledettség, negatív diszkrimináció közti összefüggés, mert innentõl kezdve bármit állítanál, oltári ostobaság volna."

Õ, nem tudom, hogy ezzel egészen pontosan mit akartál mondani, de szerintem hagyjuk a származás kérdését. Nyilvánvalóan befolyásolja a genetikai állományt és többek között ezen keresztül az adott személy magatartását is, de az ilyen megjegyzések és érvelések egyszer már nagyon messzire vezettek a történelemben, és nem ritkán jóakarattal párosulva jelentõs szakaszt köveztek ki a pokol felé vezetõ úton...



"És most, ha nagyon felhúzom magam, akkor még azt is ide találom mondani, hogy nagyon gonosz manipuláció, hogy találtak egy szerencsétlen, idióta elmebeteg zsidó ámokfutó sorozatgyilkost, és õt Hollywood az elnyomó amerikai kapitalizmus lánglelkû és éleselméjû megdöntõjévé sminkelte."

Ez egész egyszerûen nem igaz, szerintem még a lehetõsége sem volt meg a filmben.

Készült már ilyesmi a filmtörténetben, ismerjük a manipulációgyár mûködését és hogy milyen övön aluli módszerekkel él, de itt nem éppen errõl van szó.

Nem úgy tûnik, hogy ebben az esetben egy lánglelkû vagy éleselméjû emberrõl beszélhetünk, bár, az igaz, a film egyetlen igazán gazdag kontúrokkal kidolgozott alakjáról van dolgunk - ám ez inkább a forgatókönyv hibája, mintsem a manipulációgyáré.

Egyszerûen csak egy SZENVEDÕ emberrõl...

Nagy különbség!

Nem azt kell belátni, hogy Bicke ártatlan volt, még csak azt sem, hogy éleselméjû: sokkal inkább azt, hogy azért, amit elkövetett, nem kis részben saját rendszere és környezete tehetõ felelõssé.



"(Szegényt nem értették és nem értékelték a kortársai. Az exneje és a néger haverja a gaz elnyomó rendszer részeként gazelnyomta, sõt még a gazelnyomó feketepárducok is kiröhögték."

Szerintem egyáltalán nem ez jött le a filmbõl, legalább is számomra egyáltalán nem. Szó sincs itt ilyesmirõl: a fekete haverjához alig volt valami köze, jóformán a feleségével is ugyanez a helyzet, a feketepárducok pedig nem röhögték ki, legfeljebb megmosolyogták, nem vették komolyan - ami viszont érthetõ, ha ilyen gyerekes módon adta elõ magát (zebrák LOLLL...).
A bankárral, akit egyébként nem is említettél, már más a helyzet. Õ már minden szempontból rendszerének gyermeke és hû kiszolgálója.



"A bátyja is a gazelnyomó rendszer részeként számonkérte, hogy miért csapta be"

Ami a bátyját illeti: igen, nem kis részben az õ hibája, hogy Bicke becsapta õt, hiszen nyilvánvalóan olyan szinten nem érdekelte a saját öccse, hogy felé se nézett soha, aztán meg csodálkozott, hogy meddig süllyedt, és megtehette, amit szerintem már régóta meg akart tenni: megszabadulhatott a terhes társaságától.



körülötte mindenki a rendszer potenciális Smith ügynöke volt, csak az õ tudatát szabadította fel Morpheus."

Na, ez volt az a pont, hogy azt mondtam: már megbocsáss a tolakodó hangnemért, de ezt ugye Te sem gondolod komolyan?



"Õ volt a megnemértett lánglelkû zsidó zseni, akinek hõsiességét csak mi érthetjük: miután sikerült tökéletesen azonosítanunk a színészóriás kétoszkárdíjas Sean Penn-nel)."

Noooo!

A film viszonylag kevesebb mint közepes költségvetésbõl lett meggyártva, s ha nem is mûvész-, de kifejezetten igényes közönségfilmnek szánták.

A manipulációgyár általában a blockbusterek és a bizonyos történelmi idõszakokról készült bizonyos filmek mögött szokott nagyon ott lenni, meg persze a romkomok-ba bújtatott manipulating is ott van még. Ilyen jellegû mozikban is megjelenhet ugyan a manipuláció, de ez sokkal ritkább eset, és esetünkben SZÓ SINCS ilyesmirõl.

Sean Penn sem mellesleg azért vállalta el a szerepet, mert érdekesnek találta a karaktert, és nem a túl nagy fizetés reményében (amit nem is várhatott el, egy viszonylag "szegény" rendezõtõl). Lehet, és egyáltalán nem elítélendõ, hogy az õ két Oscar-t érõ arcával akarták eladni a filmet, de, hogy nem a karaktere származásával, az biztos (egyszer sem hangzott el a "zsidó" kifejezés a filmben).



"Ha benned megmarad az érzés, hogy Samuelt elnyomták, nem figyeltek rá, elfeledték, akkor nyilvánvaló, hogy ez NEM a rendszerbõl következett (amely rendszer pont nem Samuelt diszkriminálta negatívan)."

Nem õt diszkriminálta negatívan???
Na, ezt azért megmagyarázhatnád!



"Ennek csakis lelki-szellemi okai lehettek – nyilván olyan nevelést kapott, aminek hatására pszichopatává vált."

Miért ki nevel?

A szülõk?

Na igen, csakhogy már sokszor, sõt tulnyomórészt maga a család is a rossz rendszer produktuma, összes belsõ konfliktusa és széthúzása a rendszer terméke.

Ez a huszadik századi rendszerek egyik nagy átka, ezt tessék tudomásul venni!

Ja, és kik nevelték még?

Hát az iskola!

Ha pedig az nem az adott rendszer leképezõdése, akkor tényleg nem tudom, hogy mi az???



"A te megfogalmazásodban: „Beteggé”. Ez igen szép szó a gyilkosra.

Bicke bûnös, gyilkos, de nem kis részben pszichopata, vagyis beteg (ez egy pszichikai betegség, nem tudom, hol itt az "igen szép szó", hiszen csak nevén neveztem a gyereket) is, tehát nem teljesen beszámítható.

Vagyis nem ugyanakkora a felelõssége még egy ilyen szörnyû bûntett elkövetésében sem, mint egy józanul gondolkodó, pszichikailag nagyrészt egészséges egyénnek.



"A filmekben trend a bûnöst hõsnek nevezni; de akkor kíváncsi lennék, milyen egy gyilkos, ha nem olyan, aki elõre kitervelt szándékkal ártatlan embereket gyilkol?"

Mondjuk olyan, aki hirtelen felindulásból teszi azt...



"Direkt azért másoltam be a sztorit, hogy lásd: neki is a „rendszerrel” volt baja. Nem úgy áldozott, ahogy azt Isten kérte, és Isten ezért nem is fogadta el az áldozatát. Emiatt mellõzöttnek és sértettnek érezvén magát, megölte az öccsét. Csak annyit látott, hogy az sikeresebb nála, noha õ is igyekszik mewgfelelni az elvárásoknak, ugyanannyit, vagy még többet dolgozik stb. Jó, tudom, hogy van különbség – de elég egyezés is ahhoz, hogy ide parafrazáljam.

Ami pedig Káint illeti: szerintem nem érdemes egy soha meg nem történt gyilkosság mélypszichológiai elemzését adni, mert a Biblia nem szól Káin családi hátterérõl, gyermekkori fejlõdésérõl, felnõttkori motivációiról, jellembeli fogyatékosságairól, egyszerûen csak leírja a tettet, ami pedig hirtelen felindulásból történt. Persze, szerepet játszott benne Isten is, de szó sincs itt a szó szoros értelmében vett rendszerrõl.

A rendszer az államnál kezdõdik, az állam pedig még a legminimálisabb államelméleti megállapítások szerint is legalább három lépcsõs társadalmat és közigazgatást jelent, és a Kr. e. max. 7-8 évezred elõtt bizonyosan nem is létezett.

Ha Káin létezett is (ami nem túlságosan valószínû, hiszen karaktere egy kb. Kr. e. VI-VII. századi zsidó ( :) ) auktor mûve), "rendszere" bizonyosan nem felelt meg ezeknek a követelményeknek.

Ezt felidézni egy valóságos, megtörtént és részletesen dokumentált eset egy konkrét pszichológiai szegmense kapcsán, azt gondolom, több, mint nem helytálló.



„És én is fenntartom, amit a 70-es évekbeli Amerikáról írtam: nem éltem volna akkor és ott, az biztos...
Ez a mondatod a legelképesztõbb, amit embertõl valaha hallottam. Ezt gondold át. Mondok egy hívószót, hogy valami bekattanjon: zene."

Hidd el, a XX. századi mûvelõdéstörténet és minden retrospektív dolog nagy rajongójaként, én aztán igazán szeretem a 70-es éveket (már kultúrális, divat- és dizájnbeli, zenei, filmes és könyves értelemben). Sõt, nem kétlem, ahogy ma is, úgy akkor is nem kevésbé volt jó élni azoknak, akiknek volt mit a tejbe aprítaniuk (Amerikában kétségtelenül többen voltak mint ma) - ajánlom a Magyarországon bemutatásra sem méltatott Swingtown c. sorozatot, vagy az 54 c. filmet - s az is igaz, hogy magasabb volt az életszínvonal, mint mondjuk kétszáz évvel azelõtt kevés kivételtõl eltekintve bárhol a világon.

Na igen, csakhogy akiknek meg nem - és természetesen ekkor is ezek voltak többen, sokszor egy nagy szívás volt az egész, és pont erre világít rá a film is. a Rasszizmusról, Vietnámról, a kisebbségek elnyomása, a kapitalizmus rendszerének való kétségbeejtõen nagy kiszolgáltatottság...

Ez a 70-es évek Amerikájának rendszere...


Azért nekem úgy tûnik - és ez alapján már minimum a hetvenes években születhettél - kicsit rabja maradtál ugyanis azoknak az idõknek. Vagy inkább annak, hogy sokan azt hitték, a nyugatra éppen az ellenkezõje igaz annak, amit a lapok írtak akkoriban, holott pont ez volt a manipuláció - ráadásul itthon nem is központilag, hanem a nyugatról írogató vagy hazalátogató "gazdag rokonok" révén terjedt.

És ezzel el is érkeztünk a 22-es csapdájához: xyz azt állítja magáról, hogy nem éri meg törõdni egymással, ha pedig õ kerül bajba, rohadtul csodálkozik, hogy miért is nem törõdik vele valaki...
Próbáljunk meg legalább a szûkebb környezetünkben jobbak lenni - hátha a világ is jobb lesz elõbb-utóbb!

Egyetértek, bár én eléggé szkeptikus vagyok ebben a tekintetben. Mégis úgy vélem, az a minimum, hogy legalább próbálkozzunk ezen a téren. Nem is túl megerõltetõ, és sokkal kevesebb energiabefektetéssel jár, mint amennyi örömmel hosszú távon...

Õ nem tudom, valószínûleg én emlékszem rosszul, de nem Chevrolet-t emlegetett?

Amúgy lehet, hogy egyszerûen csak nem volt szerencséje az elnökökkel (hiszen nem lett Lincolnja, és nagyon nem Nixont ölte meg)... :)

Én úgy gondolom, hogy azért Nixon, mert õ a legnagyobb "átverõmûvész". El is magyarázza Sam-nek a fõnöke, hogy miért (vietnámi háború-s monológ).
És mivel Bicke az emberek átverése ellen "harcol", ezért Nixon, a legnagyobb a célpontja.

Látod, itt van a manipuláció, aminek bedõltél. Az nem jut eszedbe, hogy a feleségére se figyelt senki, meg a néger haverjára se figyelt senki – a RENDSZER, amit kárhoztatsz, õket sem kegyelte. A kis pincérnõ nem volt kitéve megaláztatásoknak? És a néger gumijavítót direkt pozitívan diszkriminálta a rendszer?
Tudd, mi volt Samuel Bicke? Zsidó. (Gondolom, láttad Juliusz kapedlijét). Na most ehhez nem akarok semmit hozzátenni: mi is az amerikai rendszer és az elfeledettség, negatív diszkrimináció közti összefüggés, mert innentõl kezdve bármit állítanál, oltári ostobaság volna.
És most, ha nagyon felhúzom magam, akkor még azt is ide találom mondani, hogy nagyon gonosz manipuláció, hogy találtak egy szerencsétlen, idióta elmebeteg zsidó ámokfutó sorozatgyilkost, és õt Hollywood az elnyomó amerikai kapitalizmus lánglelkû és éleselméjû megdöntõjévé sminkelte. (Szegényt nem értették és nem értékelték a kortársai. Az exneje és a néger haverja a gaz elnyomó rendszer részeként gazelnyomta, sõt még a gazelnyomó feketepárducok is kiröhögték. A bátyja is a gazelnyomó rendszer részeként számonkérte, hogy miért csapta be; körülötte mindenki a rendszer potenciális Smith ügynöke volt, csak az õ tudatát szabadította fel Morpheus. Õ volt a megnemértett lánglelkû zsidó zseni, akinek hõsiességét csak mi érthetjük: miután sikerült tökéletesen azonosítanunk a színészóriás kétoszkárdíjas Sean Penn-nel).

Ha benned megmarad az érzés, hogy Samuelt elnyomták, nem figyeltek rá, elfeledték, akkor nyilvánvaló, hogy ez NEM a rendszerbõl következett (amely rendszer pont nem Samuelt diszkriminálta negatívan). Ennek csakis lelki-szellemi okai lehettek – nyilván olyan nevelést kapott, aminek hatására pszichopatává vált. A te megfogalmazásodban: „Beteggé”. Ez igen szép szó a gyilkosra. A filmekben trend a bûnöst hõsnek nevezni; de akkor kíváncsi lennék, milyen egy gyilkos, ha nem olyan, aki elõre kitervelt szándékkal ártatlan embereket gyilkol?


„Ez a gyilkosság teljesen más indíttatásból történt, hiszen Káin nem indokolta meg, hogy miért gyilkolja meg Ábelt, nem kezdett el rajta ideologizálni, lamentálni, spekulírozni.
Egyszerûen fogta és leütötte - ez is mutatja, nagy különbség van gyilkosság és gyilkosság között.”
Direkt azért másoltam be a sztorit, hogy lásd: neki is a „rendszerrel” volt baja. Nem úgy áldozott, ahogy azt Isten kérte, és Isten ezért nem is fogadta el az áldozatát. Emiatt mellõzöttnek és sértettnek érezvén magát, megölte az öccsét. Csak annyit látott, hogy az sikeresebb nála, noha õ is igyekszik mewgfelelni az elvárásoknak, ugyanannyit, vagy még többet dolgozik stb. Jó, tudom, hogy van különbség – de elég egyezés is ahhoz, hogy ide parafrazáljam.

„És én is fenntartom, amit a 70-es évekbeli Amerikáról írtam: nem éltem volna akkor és ott, az biztos...”

Ez a mondatod a legelképesztõbb, amit embertõl valaha hallottam. Ezt gondold át. Mondok egy hívószót, hogy valami bekattanjon: zene.

Tulajdonképpen teljesen igazad van, de ha mindenki legalább a világ egy picike szeletét próbálná meg jobbá tenni, nagy valószínûséggel nem itt tartanánk. És ehhez szerintem nem kell Gandhinak, vagy Teréz anyának lennünk. Elég lenne az odafigyelés, a segítés is...Ennél a filmnél ez talán nem is annyira OFF, hiszen ha valaki törõdött volna vele, nagy valószínûséggel nem jut erre a tragikus elhatározásra.

Még egy mondat, ami lehet, hogy nem egy sarkallatos pont, de szerintem vicces: Samuel Bicke azzal vág fel az exnejének, hogy hamarosan õ is Lincolnnal fog járni. Az autómárka meg ugye az USA 16. elnökérõl, Abraham Lincolnról kapta a nevét, akit szintén meggyilkoltak. Talán amiért nem érhette el a Lincolnt, azért akarta meggyilkolni Nixont? Maga ez a név inspirálta ere...? Lehet, hogy kicsit túlerõltetett, de akkor is vicces :D :D

Nem baj, más szemmel nézzük a dolgokat, de sok mindenben egyetértünk :)

Bocs az OFF-ért...

"Tehát, ha ilyen a világ, nem elpusztítani, hanem jobbá tenni kéne. De az is lehet, hogy én vagyok túl naiv vagy optimista. Lehet, hogy a világ tette olyanná, amilyen, de megint csak a végére tudok gondolni, amit nem ismételnék meg, és ez nálam be is tette a kaput"

Jobbá tenni tudsz magad körül egy kisebb közösséget, ha szerencsés, mondhatni kiválasztott pozícióba kerülsz (nem értek egyet azzal, hogy ezt a szót manapság már teljesen csak az akció- és kalandfilmek világába számûzték, mintha a "kiválasztottság" valamiféle mesei elem lenne) akár egy országot is...

De a világot?

Nem is tudom, még a legnagyobb hatású gondolkodók, mondjuk Gandhi sem változtatták meg a világot, pedig õ például nagyon hatékonyan gyakorolt olyan ERÕSZAKMENTES módszereket, amelyekkel jobbá tudott tenni, sõt, fel tudott szabadítani egy egész népet (egy hatalmas országot!)...

"Nagyon összeszedett és hatásos volt, amit írtál a Rendszerrõl, de mint tudjuk mindenhol ilyen korrupt a politika, és a legrosszabbul azok járnak, akik dolgoznak, miközben egyesek nagyon jól élnek az állam élén álló maffiavezérek által adott pénzekbõl, melyet a kisembertõl szednek be adók formájában, és "pályázat" címén osztanak ki. Ehhez nem kell messze menni, nézd meg Magyarországot, de ez nincs különben az USÁ-ban, Olaszországban, Lengyelországban, de lehet, hogy a világ egyik részén sem (talán a skandináv országokban, de erre nem vennék mérget)."

Így van.

Pont ezt akartam érzékeltetni: hol jó a rendszer?

Sõt, én még pesszimistább vagyok ebben a tekintetben: hol volt VALAHA olyan rendszer, amelyik nem termelt ki ilyen alakokat?

Hellászban? Rómában? A Mongol Világbirodalomban? A Tudor-kori Angliában?

Sehol...

Mivel az ember enyhén szólva tökéletlen, az általa alkotott rendszer ebbõl következõen tízmilliószor tökéletlenebb, mint irányítója.



"De nem azt akarom mondani, hogy ebbe bele kell törõdni, (SPOILER UP) csak akkor sem azt a szerencsétlen biztonsági õrt meg másodpilótát kellett volna lelõni, akik az egészrõl semmit sem tehetnek (SPOILER DOWN). Hacsak erre nem az a válaszod, hogy õk is ennek a mocskos rendszernek a részei."

SPOILER UP

Isten ments!
Jobban mondva: ki tudja?

És itt pontosan errõl van szó: az önbíráskodás önmagában is hatalmas hiba lehet, de ha gyilkossághoz vezet, az már tényleg bûn, ebben az esetben nem is kicsi!

SPOILER DOWN


"Én megértem, hogy szerencsétlen elesett, meg elkeseredett, és elégtételt akar venni, de így! (SPOILER UP) zárójelben jegyzem meg: ha sikerül a terve, akkor a gépen ülõ összes ember meghal (SPOILER DOWN). Mindezek alapján egy UNDORÍTÓ ALAK, és a tettét a szememben semmi nem igazolja."

SPOILER UP

A tettét semmi nem igazolja, viszont a felelõsség alól jelentõs mértékben felmenti, hogy nem volt beszámítható, a gyilkosságot pedig - és ezt Penn alakítása is remekül érzékeltette - szinte önkívületi állapotban követte el, felteszem, lehet, hogy azt sem tudta, mit csinál.

SPOILER DOWN



"Te mondjuk mit szólnál hozzá, ha valaki beszólna nekem az utcán, és két sarokkal odébb szembe jönnél, én meg pofonvágnálak, mert rosszul esett más beszólása."

Hát nem örülnék, az biztos... :)



"Bocs, hogy így felhúztam magam, de amiket a rendszerrõl írtál eléggé felbosszantottak, hogy tényleg ez van, de ez ellen valamit tenni kéne, csak nem úgy, hogy ártatlan emberek haljanak meg."

Nem gond, lényegében egyetértek veled.

Már csak két kérdésem van: mit és hogyan?



"És amit a '70-es évek jólléti Amerikájáról írtam, azt továbbra is fenntartom, még ha nem is voltak kolbászból a kerítések, de ha õszinték vagyunk, hogy miért nem kapott hitelt az "Amerikai Álom" megvalósítására: nem emlékszem pontosan, de csak 1-2 hónapig volt munkája, de azelõtt sem tudott tartósan elhelyezkedni. Aztán beadott valami idétlen maszlagot a bankárnak."

Hogy mennyire volt maszlag, amit beadott a bankárnak, azt nem tudom, bár, mivel egész addigi életében a bátyjával dolgozott a gumibizniszben, felteszem, talán nem mondott akkora hülyeségeket.

Valószínûleg inkább az lehetett a baj, ahogyan beadta az egészet...

És én is fenntartom, amit a 70-es évekbeli Amerikáról írtam: nem éltem volna akkor és ott, az biztos...



"Hát a film alapján én se biztos, hogy erre adtam volna hitelt, és ha jól emlékszem ez volt az utolsó csepp a pohárban. Legalább is ezt csak tudomásul vette, nem is káromkodott, nem is látszott mérgesnek."

Talán mert már csak rezignáltan vehette tudomásul, hogy az életben 36 milliomodjára ismét kicsesztek vele...

Az utolsó csepp a pohárban egyébként szerintem a bátyja reakciója volt, aki ott és akkor igenis nagyon elítélhetõen viselkedett az öccsével szemben.

Ja meg még valami:
Nekem úgy tûnik két kérdéskör jelenik meg a filmben, ami a hozzászólásokból is látszik:
1. A lecsúszott, elkeseredett, kilátástalan polgár alakja, akivel együttérzünk az élettõl kapott pofonjai miatt
2. Az értelmetlenül gyilkoló, megvetendõ, kicsit talán önzõ és öncélú ember, aki mások miatt megint másokon áll bosszút, és akit ezért nem tudunk sajnálni
(személy szerint rám ez utóbbi volt nagyobb hatással, ezért is olyan ellenszenves a figura, és semmilyen rendszer semmilyen termelése nem oldozza fel a szememben)

"mert ilyen volt az a világ - és ebbõl nem tudok, nem is akarok engedni - amelyik KITERMELTE"
Ha már így személy szerint reagálsz a hozzászólásokra :)
Tehát, ha ilyen a világ, nem elpusztítani, hanem jobbá tenni kéne. De az is lehet, hogy én vagyok túl naiv vagy optimista. Lehet, hogy a világ tette olyanná, amilyen, de megint csak a végére tudok gondolni, amit nem ismételnék meg, és ez nálam be is tette a kaput

Nagyon összeszedett és hatásos volt, amit írtál a Rendszerrõl, de mint tudjuk mindenhol ilyen korrupt a politika, és a legrosszabbul azok járnak, akik dolgoznak, miközben egyesek nagyon jól élnek az állam élén álló maffiavezérek által adott pénzekbõl, melyet a kisembertõl szednek be adók formájában, és "pályázat" címén osztanak ki. Ehhez nem kell messze menni, nézd meg Magyarországot, de ez nincs különben az USÁ-ban, Olaszországban, Lengyelországban, de lehet, hogy a világ egyik részén sem (talán a skandináv országokban, de erre nem vennék mérget). De nem azt akarom mondani, hogy ebbe bele kell törõdni, (SPOILER UP) csak akkor sem azt a szerencsétlen biztonsági õrt meg másodpilótát kellett volna lelõni, akik az egészrõl semmit sem tehetnek (SPOILER DOWN). Hacsak erre nem az a válaszod, hogy õk is ennek a mocskos rendszernek a részei. Én megértem, hogy szerencsétlen elesett, meg elkeseredett, és elégtételt akar venni, de így! (SPOILER UP) zárójelben jegyzem meg: ha sikerül a terve, akkor a gépen ülõ összes ember meghal (SPOILER DOWN). Mindezek alapján egy UNDORÍTÓ ALAK, és a tettét a szememben semmi nem igazolja. Te mondjuk mit szólnál hozzá, ha valaki beszólna nekem az utcán, és két sarokkal odébb szembe jönnél, én meg pofonvágnálak, mert rosszul esett más beszólása. Bocs, hogy így felhúztam magam, de amiket a rendszerrõl írtál eléggé felbosszantottak, hogy tényleg ez van, de ez ellen valamit tenni kéne, csak nem úgy, hogy ártatlan emberek haljanak meg. És amit a '70-es évek jólléti Amerikájáról írtam, azt továbbra is fenntartom, még ha nem is voltak kolbászból a kerítések, de ha õszinték vagyunk, hogy miért nem kapott hitelt az "Amerikai Álom" megvalósítására: nem emlékszem pontosan, de csak 1-2 hónapig volt munkája, de azelõtt sem tudott tartósan elhelyezkedni. Aztán beadott valami idétlen maszlagot a bankárnak. Hát a film alapján én se biztos, hogy erre adtam volna hitelt, és ha jól emlékszem ez volt az utolsó csepp a pohárban. Legalább is ezt csak tudomásul vette, nem is káromkodott, nem is látszott mérgesnek.
Üdv Vinogradov

"A film legvégén pedig jól látszik, hogy mennyire le se szarják egymást az emberek: Bicke bekerül a hírekbe, bemondják a nevét, de a néger haverja és a volt felesége is elsétál a tv mellett mintha észre se venné. Az élet megy tovább, az apró homokszem még csak pici felületi karcolást is alig okozott a rendszer nagy üvegburáján."

Ott a lényeg!
Az egymást le se sz*rás kultúrája!

Igen, az utolsó kép tényleg nagyon durva: nem, hogy mást, de még a saját barátját sem érdekli, hogy mi van Bicke-kal.
Pedig Sam mennyivel jobban szívén viselte az õ sorsát!

Bicke feleségérõl meg aztán nem is szólva (Naomi Watts jól hozza a nem túl összetett karaktert, amolyan Hallmark-os családi drámás style-ban)...

Igazából ez is a legnyomasztóbb és elkeserítõbb a filmben: hogy van egy ember, aki felismeri az igazságot, aki tenni szeretne érte.

Csak:

1. Nem találja a megfelelõ eszközöket.
2. Mentálisan nincs olyan állapotban, hogy képes lenne bármit véghezvinni kitûzött céljai közül.
3. Ja, és bocs, csak a saját környezete, azzal, hogy vagy le se sz*rja, vagy idõnként éppen, hogy csak lesz*rja végül gyilkost formál belõle.

Ez az igazi tragédia, kérném tisztelettel!