"Három tartalmában is összetartozó kép a téglafalon.
Féltestvéreim, hozzátartozóim emlékére, akiket nem ismerhettem meg."
(Mózes Katalin festőművész)

"Mózes Katalin műveiben minálunk és őnála is hatalmasabb erők munkáját sejtem. Ismét csak ellentmondás: ezeknek a képeknek ő az alkotójuk, és mintha mégse ő lenne; a múló idő, vagy a képzőművészet önmozgása hozná létre az újabb és újabb mutációkat, észrevétlenül, ahogyan a természet alakul, változik. És ugyanazzal az eltökélt visszafordíthatatlansággal, mint a természet erői. A tiszta kék ég is ott ragyog a képeken, a tiszta hajnali ég."
(Kováts Albert festőművész - kiállításmegnyitó, részlet)

"Félév elteltével már tudtam, hogy Mózes Katalin posztmodern művész. Nyilvánvaló, hogy arra a kételkedő, ironikus, játékos, mélységesen szomorú, a valódi világ elviselhetetlenségével és apró szépségeivel szembenéző, a „nincs mindenre kötelező igazság és mindenkire azonosan vonatkoztatható érték” alapállást sugalló művészetre a legtalálóbb elnevezés, amitől magam is sokáig ódzkodtam." (S. Nagy Katalin művészettörténész - „Posztmodern” 2006)

"Emlékeztet, de nem átkozódik; beszélget veled, de nem deklarál; kíváncsi, de nem faggatózik; a jövőt is kémleli, de nem próféciál. Körülvesz és befogad."
(Zsubori Ervin - az Arnolfini Archívum létrehozója - kiállításmegnyitó, részlet)

A megnyitón való részvétel és a kiállítás megtekintése ingyenes!