„Ez a hatodik önálló kiállításom, ahol 40 kép lesz kiállítva. Csak jókedvűen festek, de az elkészült művek legtöbbje szomorú! A képek a lelkem legmélyéről fakadnak, mivel 30 éve orvosi műhiba következtében elhunyt az 1 és fél éves fiam, GERGŐ… Én pontosan 10 évvel később kezdtem el festeni, és alkotásaim egy új, némileg felszabadultabb világot teremtettek. Ugyancsak mély nyomot hagyott bennem nagybátyám, Mácsai István Munkácsy-díjas festő halála, akitől “megörököltem” festékeit és ecsetjeit. A COVID kezdete némiképp megváltoztatta a képeimet, tükröződnek a járvány szörnyű gondolatai, az emberek elszigeteltségét, magányát, kilátástalanságát festettem meg, majd a tehetetlenség múltával némi absztrakcióval a remény világosabb színei kerültek túlsúlyba. A személyes ihletésű alkotások mind a gyermekeimé lesznek – én nem adom el azokat! A képeim akril festékkel készültek.” (Sásdi András)
A kiállítás előzetes bejelentkezéssel december 1-ig látogatható az Eötvös10 Művelődési Ház első emeleti galériájában.
Hozzászólások