A 2012. július 7-től látogatható új tárlat helyszíne a Barokk istálló felett, a mezzanine szinten található szobák, amelyek mindegyike dekoratív, a 18. század második feléből származó falfestéssel díszített. A kiállítás koncepciójának összeállításában, a műtárgyak, fotók kiválasztásában a téma legkiválóbb hazai szakértői vettek részt. A nyolc helyiségben egy-egy külön témát (pl. A magyar huszártiszt, A magyar lovas testőrségek, Dámalovaglás, Főúri, királyi vadászatok) mutat be a kiállítás. A 18?19. századi rendi nemesi ideológiában a huszár alakja mintegy a nemzeti identitás hordozója lett, ez a lovasság volt hivatva őrizni az ősi magyar harcmodort. Virtus, vitézség, férfias jellem és ehhez megfelelő elegáns és harcias küllem ? ezt várta el a köz a huszártól. A huszárok világát huszárhadnagyi öltözet, huszártarsolyok, festmények, s a huszárok mindennapi életének kellékei jelenítik meg. A nemesi felkelés, azaz a direkt katonai szerep mellett a vármegyék nemessége különleges alkalmakkor, országos méretű parádék, megyegyűlések, országgyűlések, királykoronázások, rangos temetések alkalmából is ?rendbe állt?. Díszes, családi címerekkel ékített tarsolyok, valamint az 1790-es koronaőrző bandériumok színesítik a kiállítás nemesi bandériumokat bemutató termét. A főúri kocsizásról szóló szobában többek között parádés kocsis ruhát, főúri kocsitípusokat, valamint Lotz Károly: Ötös fogat c. festményét láthatják a vendégek. A tárlat dámalovaglást bemutató szobája, benne egy 19. századi dámanyereggel, s Ottilia Strecker híres, Erzsébet királynét lovaglóruhában ábrázoló festményével szorosan kapcsolódik a gödöllői kastélyhoz. Erzsébet királynét nemcsak Európa egyik legszebb asszonyának, hanem egyik legjobb női lovasának is tartották. A jellegzetes dámanyeregben ülve vett részt kilovaglásokon, illetve a falkavadászatokon is. Lovas tudását folyamatosan fejlesztette, nem elégedett meg az ugratással és a magasiskolával: cirkuszi kunsztokat tanult a Renz Cirkusz műlovarnőitől, többek között a gödöllői kastély lovardájában is. A számára készített lovaglóruhák is igazi szabász-remekek voltak, egészen feszes felsőkabát, nyakrészen kilógó, csipkegalléros blúzzal, hosszú, uszályos szoknyával. A kiállítás magyar nemesi testőrséget bemutató termében festmények, grafikák mellett egy igazi iparművészeti kuriózumot is bemutatunk: egy vörös posztóra applikált, domború arany- és ezüsthímzéssel díszített nyeregtakarót. A 17?18. században készült erdélyi munka, török hatást mutat. A tárlat utolsó terme a király és főúri vadászatokkal foglalkozik, amely több szálon is kapcsolódik a gödöllői kastélyhoz. A Grassalkovichok vadaskertet létesítettek a kastély parkjának egy részén. Az Osztrák-magyar Monarchia időszakában rendszeresek voltak itt a falkavadászatok, melyeken Ferenc József és Erzsébet királyné ? a kastély akkor használói ? is előszeretettel vett részt. Az uralkodó igen jó vadász volt. Igazodott a vadászati írott és íratlan szabályaihoz, hagyományaihoz. Ferenc Józsefhez hasonlóan Horthy Miklós kormányzó is szenvedélyes vadász volt, s ezt a kedvtelését szívesen használta fel diplomáciai kapcsolatai erősítésére. A gödöllői vadászatokon gyakran látott vendégül magas rangú politikusokat. Vendége volt többek között Viktor Emánuel olasz király, Ciano gróf, olasz külügyminiszter, a windsori herceg, s a kapurtalai maharadzsa. A vadászatok témáját vadászfegyverek, vadászati meghívók, valamint a solymászat témájához kapcsolódó tárgyak reprezentálják. Az egyes szobákban a korabeli műtárgyakat modern technikai eszközök egészítik ki, olyan szemüveg nélküli 3D-s monitorok, amelyeken az adott témához tartozó különböző ábrázolásokat láthatnak, valamint fekete-fehér filmhíradó-részleteket tekinthetnek meg az érdeklődők.