Ó, azok a jó kis szilveszteri kabarék!

Bödőcs, Litkai, Kőhalmi és a többi Dumaszínház-tag stand-upos kirobbanó népszerűsége óta divat lett egyes körökben utólag lefitymálni a Kádár-korszak és a rendszerváltás humorát. Pedig a mindig zseniális Hofin túl voltak ott más nagy nevettetők is – az ő bohózataikból és kabarétréfáikból szedtünk most össze egy csokorra valót, hogy szilveszterkor egy kicsit vidámabban búcsúzhassunk el a sok szempontból szomorú 2020-as esztendőtől.

Hofi Géza: Rózsa Sándor-paródia

Hofi a magyar kabarétörténet egyik leghíresebb és máig legtöbbet emlegetett alakja. A magyar humor állócsillaga, aki már akkor a stand-up comedy műfaj kiemelkedő tehetségű mestere volt, amikor még azt sem tudtuk idehaza, eszik-e vagy isszák a stand-up comedyt. Hofit első sorban a rendszerkritikus szókimondása miatt szerették az emberek, annak ellenére, hogy valójában a Kádár-rezsim „kuktaszelepeként” csak azt figurázhatta ki, akit megengedtek neki (máig legendás Kádár János-paródiáját például a visszaemlékezések szerint maga Kádár János is nagyon kedvelte). Hofi viccei nélkül sosem készülhetett szilveszteri műsor a magyar rádióban és a tévében a '60-as, a '70-es és a '80-as években, de még 1991-ben is, a szívinfarktusa utáni gyógyulását követően is bérelt helye volt a szilveszterkor fellépő nevettetők között. A Rózsa Sándor-tévésorozat alábbi, legendás paródiáját 1971. december 31-én mutatta be a Magyar Televízió.

 

Kern András: A taxi

Máig emlékszem, hogy a '80-as évek végén és a '90-es évek elején mennyire vártam a szilveszteri Rádiókabarét. Annak idején ezeket én magam vettem fel ezeket Agfa- és Maxell-kazettákra, egész nap lesben állva egy Videoton magnóval, és később tényleg újra meghallgattam mindet (nem úgy, mint amikor felvettünk egy böhöm nagy VHS-kamerával minden családi karácsonyt, húsvétot, esküvőt és ballagást, amiket aztán sosem néztünk vissza, inkább rávettük a Rambo 3-at). Kristálytisztán emlékszem, hogy Kern András taxisparódiáját még a '90-es évek elején is rendszeresen ismételte a rádió – de nem csoda, mert egyszerűen megunhatatlan! Néha, amikor épp nincs világjárvány, és taxival utazom, megkérdezem a sofőröket, hogy ismerik-e ezt a Kern-klasszikust, mire szinte kivétel nélkül rávágják, hogy persze, és imádják, mert igencsak életszagú, hiába telt el azóta több mint 40 év, hogy Verebes István papírra vetette a jelenetet.

 

Gálvölgyi János: Van benne valami-paródia

Az 1988 szilveszterén levetített Gálvölgyi Show alighanem minden idők legemlékezetesebb celebparóidáit vonultatta fel – számomra legalábbis egészen biztosan, mert máig kristálytisztán emlékszem rá a gyerekkoromból. Ekkor debütált ugyanis a legendás Van benne valami-szkeccs, amin a mai napig nagyon jókat tudok kuncogni, akárhányszor újranézem, mert Gálvölgyi János nemcsak a korszak népszerű tévés vetélkedőjének hebehurgya játékosokat alakította benne fergetegesen, de a kvízprofesszor Vágó Istvánt is.

 

Pásztor Erzsi, Gálvölgyi János: A bunkó eladó

A '80-as és a '90-es évekre Pásztor Erzsi neve egybeforrt a Szomszédok cinikus és kissé alkoholista Janka néniével, Gálvölgyi pedig „a magyar Benny Hillként” többnyire mindig csetlő-botló, szerencsétlen flótásokat alakított a bohózataiban és villámtréfáiban. Épp ezért volt emlékezetes ez az alábbi, Centrum áruházak konfekcióosztályát idéző szkeccs, ahol Pásztor Erzsi egy negédes úriasszonyt, Gálvölgyi pedig egy suttyó bolti eladót alakított.

 

Sinkovits Imre, Tábori Nóra, Szombathy Gyula: Mellékhatás

A 2001-ben elhunyt Sinkovits Imrét csupa komoly színpadi és filmes szereppel büszkélkedő színészlegendaként tartja számon a hazai közvélemény. Pedig a könnyedebb, humorosabb jelenetekben is egészen kiválóan helyt állt. Jó példa erre Walter Béla Mellékhatás című kabaréja, amiben Sinkovits egy kimerült orvost alakít, akinek folyamatosan az ideire megy Tábor Nóra nővérkéje, és egy örökké visszajáró, furcsa beteg, akit Szombathy Gyula formál meg igen viccesen. 

 

Antal Imre, Bajor Imre, Körmendi János: A csillár

Ebben a bohózatban Antal Imre szokás szerint remekül alakítja a legatyásodott kisembert, Bajor Imre a pökhendi ficsúrt, de talán Körmendi János a legjobb: egy lágytojást képes úgy feltörni, hogy a térdünket csapkodjuk a nevetéstől.

 

Sas József: Folklórisztikus blüett

Kering egy rossz vicc arról, hogy majd csak akkor lesz teljes a rendszerváltás Magyarországon, ha Lengyel László végre leveszi a szürke kardigánját, és ha Sas Józsefet már nem tapsolja folyton vissza a színpadra egy seregnyi nyugdíjas. Szerintem viszont egyáltalán nincs igaza ezeknek a fanyalgóknak! Jómagam a '90-es évek eleje óta a Mikroszkóp Színpad fanatikus rajongói közé tartozom, és a mai napig hatalmasakat tudok nevetni a Sas Józsefen, a klasszikus pesti kabaré utolsó mohikánján, főleg amikor efféle népdalkísérettel előadott, politikai poénpetárdákat durrogtat: