Az ötvenes években történt csalás elkövetője, Charles Van Doren 93 évet élt. Ő ihlette a Kvíz-show című filmet.
Van Doren egy öregek otthonában hunyt el, Connecticut állambeli otthona, Canaan közelében, családtagjai körében, kedden. Az egykori akadémikus a televíziós világ első hírességei közé tartozott. Az ötvenes években elterjedt és gyorsan népszerűvé váló tévés kvízjátékok közül a művelt, tanult, előkelő és tehetős férfi az NBC Twenty-One című műsorában szerepelt, és miután a műveltségi játék során sikert sikerre halmozott, nemcsak hírességgé, de szinte nemzeti hőssé vált: a Columbia Egyetem professzorából híres tévés személyiség lett, aki még a Time magazin címlapjára is felkerült.
Egy idő után azonban felmerült, hogy a játékok résztvevői, a készítők és szerkesztők vezetésével a drámaibb hatás és a nagyobb izgalom kedvéért csalnak a vetélkedőben – a botrány akkorára dagadt, hogy még kongresszusi vizsgálat is indult az ügyben. Ennek során Van Doren először, 1958-ban még tagadta a szerepét, majd 1959-ben beismerte, hogy részt vett a csalásban.
„Rászedtem a barátaimat, pedig több millió volt belőlük”
– nyilatkozta a férfi akkor.
Manapság, a rendszeres tévés botrányok és a megrendezett reality show-k korában már nehéz elhinni, de a csalás akkora felháborodást keltett, hogy még az akkori amerikai elnök, Dwight D. Eisenhower is elítélte: szerinte a csalásban résztvevők „szörnyű dolgot követtek el az amerikai nép ellen”. A botrány hatására a hasonló kvízjátékok jó időre el is tűntek a televíziós kínálatból. Charles Van Doren maga pedig nemcsak a játék végén nyert NBC-s megbízásait veszítette el, de kirúgták az egyetemi állásából is. Ezután az Encyclopedia Britannicánál helyezkedett el Chicagóban, ahol egészen 1982-ig dolgozott, majd ismét egyetemi tanár lett, a Connecticuti Egyetemen.
1959-ben a férfi „ostoba, naiv, öntelt és kapzsi” cselekedetnek nevezte tettét, majd ötven évig hallgatott a dologról, és eltűnt a nyilvánosság elől. Habár 100 ezer dollárt ajánlottak érte, nem volt hajlandó részt venni szakértőként a csalás történetét feldolgozó, Robert Redford rendezésében, Ralph Fiennes és John Turturro főszereplésével készült, 1994-ben bemutatott nagyjátékfilmben, a Kvíz-show-ban sem (annyi azonban kiszivárgott, hogy Van Dorennek – akit a filmben Fiennes játszott – tetszett a végeredmény: főleg Turturro alakítását élvezte, aki a kvízjátékbeli legnagyobb ellenfelét formálta meg).
A hosszú hallgatás után végül a férfi 2008-ban egy, a New Yorker számára írt hosszú esszében írt botlásáról. Az írásból nemcsak az derül ki, hogy annak idején a népszerűbb versenyzőket – köztük őt is – úgy trenírozták a műsor készítői, hogy a helyes válaszokon kívül még azt is megmondták nekik, hogy mennyit várjanak a válaszadás előtt, és hogy milyen hangon szólaljanak meg, de az is, hogy Van Doren életére még évtizedekkel később is hatással volt a dolog.
„Az a legjobb dolog az írásban, hogy magányos tevékenység. Anélkül ülhetek itt a gondolataimmal, hogy az emberek kérdezgetnék, hogy nem én vagyok-e Charles Van Doren. Nos, ez a nevem, de nem az vagyok, akinek gondolnak – vagy legalábbis nem szeretnék az lenni.
Nehéz ettől megszabadulni, főleg, mivel a férfi, aki csalt a Twenty-One-ban, egy kicsit még mindig az én részem”
– írta Van Doren. A férfit felesége, fia, lánya és unokái gyászolják.
(via Variety)
