Kevés hitelesebb adaptáció létezik a Jadviga párnájánál

  • PORT

Závada Pál sikerkönyvét Deák Krisztina filmesítette meg az író segítségével. Tévéajánló!


A 90-es évek végén nem nagyon volt népszerűbb magyar regény a Jadviga párnájánál, Závada Pál 1997-es műve két év alatt négy kiadást ért meg. A filmverzió sem késett sokat, Deák Krisztina vállalkozott a feladatra, aki első körben kronológiai sorrendbe tette az eseményeket, és Ondris történetére szűkítette le a cselekményt.

A történet az első világháború idején és kicsivel azt követően játszódik egy délkelet-magyarországi kisvárosban. Egy fiatalember, Ondris (Bodó Viktor), aki a város szlovák kisebbségéhez tartozik, és felesége, Jadviga (Tóth Ildikó) boldogtalan házasságban élnek. A nő nem tudja viszonozni a férfi iránta érzett odaadását, és szerelmi viszonyt kezd egy Franci nevű ügyvéddel. A boldogtalan kapcsolat egy szenvedélyes vidéki férfi és az ugyancsak szenvedélyes, de sokkal műveltebb felesége között zajlik, aki többet akar az élettől, de nem kapja meg.

A Jadviga párnája azon ritka adaptációk táborát gyarapítja, amelyek nemcsak megkapták az író elfogadó pecsétjét, de a szerző maga is belefolyt a munkálatokba. Závada is részt vett a forgatókönyv megírásában, a rendező kérésére több mindent átírt, főleg azért, hogy filmszerűbb legyen a végeredmény. Tóth például szerette volna, ha Jadvigának és a Csomós Mari által alakított Mamovkának lenne közös jelenete, a regényből ugyanis ez hiányzik, pedig a két nő egy házban él. Sokat változott emellett Franci (Roman Luknár) alakja is.

Forrás: Budapest Film

 

Az író a forgatáson is részt vett, hogy ügyeljen arra, ne nagyon változzanak meg a dialógok az improvizációk miatt. A forgatás helyszíne Závada szülőfaluja, Tótkomlós volt, írás közben ide képzelte el a történetet, de a regényben nem nevezte meg a falut, és nem is az ő ötlete volt, hogy itt forgassanak, de a rendező és a díszlettervező tőle függetlenül is a kisváros mellett döntött. A fő helyszínül szolgáló házról is kiderült, hogy Závada felmenőié volt, és a szülői háza is abban az utcában állt.

A film hitelessége is leginkább az írónak köszönhető, 15 évig foglalkozott a regény világával mint szociográfus, ismerte a helytörténeti munkákat, interjúkat készített, dokumentumokat gyűjtött, és a sok részletet a forgatókönyvbe is beleírtak, hogy könnyebben tudják a tárgyi világot megteremteni a díszlettervezők, a kellékesek és a ruhatervezők.

Via: Filmvilág