A Leszámolás Tokióban az ősi ellentétre épül kínaiak és japánok között, de hozza a jakuza filmek kedvenc fordulatait is, ami azért meglepő húzás egy Jackie Chan filmtől.
Bár a két ország kultúrája elképesztően sok hasonlóságot mutat, a kínaiak és a japánok között sosem volt óriási barátság, sőt. Hol az egyik nép akarta meghódítani a másikat az évszázadok során, hol fordítva, majd jött a II. világháború, amely során a diadalmas és elképesztően kegyetlen japán hadsereg olyan bűnöket követett el, amelyet nehéz megbocsájtani, különösen úgy, hogy hivatalos bocsánatkérés sosem hangzott el. Ez ágyaz meg Tung-Shing Yee, vagy ahogy nyugaton jobban ismerik, Derek Yee filmjének, aki kifejezetten Jackie Channel szeretett volna egy igazán karcos drámát készíteni, és ezért éveket várt a megfelelő pillanatra, amikor a világ egyik legelfoglaltabb színésze végre ráért pár hétre, hogy leforgasson egy jakuza drámát.
A 2009-es Leszámolás Tokióban hőse egy kínai bevándorló, aki barátaival alkalmi munkákból és néha stiklikből él, és nap mint nap szembesül a japánok megvetésével. Aztán egy barátjával csúnyán elbánik egy helyi maffiózó, és amikor Nick elégtételt akar rajta venni, véletlenül megmenti egy feltörekvő jakuza életét, és mit tesz isten, pont ez a jakuza vette el elveszett szerelmét, Xiu Xiut, aki most már Yuko névre hallgat és gyereket is szült a férfinek. Nick és a gengszter szövetséget kötnek, együtt indulnak harcba közös ellenségeikkel, és így jön létre az első sikeres kínai bűnszövetkezet Tokióban. Ám hősünk barátai túlságosan is vérszemet kapnak, a hatalom és a pénz megrontja őket, amivel kivívják a többi jakuza klán haragját, aminek nyilván nem lesz jó vége.
És ebből a sokszor kacifántos, és még gyakrabban nagyon erőszakos történetből az ember elsőre, de még másodikra sem ismerne rá egy Jackie Chan filmre, ám a színész, akinek saját produkciós és forgalmazó cége is részt vett a munkában, néha igyekszik rácáfolni a róla kialakult, rendszerint saját maga gyártotta sztereotípiákra. A Leszámolás Tokióban aztán végképp nem az ő tipikus filmje, és meglepő módon ez nem hogy nem zavaró, de még jól is áll mind a produkciónak, mind Channek, aki mellett az ekkor még kevésbé ismert Daniel Wu (Into the Badlands) is feltűnik, olyan japán színészek társaságában, mint Naoto Takenaka vagy Masaya Kato, bizonyítva, hogy egy-egy film erejéig azért nagyon jól megvan a két nép!
