Első ránézésre a fordulatos történetnek, amelyben egy nagy rakás hamis dollár, némi kokó, valamint egy méregdrága modern festmény is főszerepet játszik, semmi köze az északi országhoz, pedig ez tévedés.
A 101 Reykjavík, A tenger és a tökéletes Vérvonal sikere után az eredetileg színésznek készülő Baltasar Kormákur a legsikeresebb és legismertebb izlandi rendezővé vált, és mint ilyen, felkerült számos amerikai producer térképére is. És mit csinálnak Hollywoodban a feltörekvő európai rendezőkkel? Hát megveszik őket kilóra, és első munkaként rendszerint hazai sikereik reprodukálásával bízzák őket meg, rendszerint egy remake formájában. Kormákurral is valami hasonló történt, legfeljebb azzal a csavarral, hogy a remake, amit elkészített, nem a saját rendezése volt: a 2008-as izlandi Reykjavik - Rotterdamnak ő ugyanis a főszereplője volt.
Vagyis a 2012-es Csempészek egy nem túl drága és nem túl látványos, izgalmas, de egyszerű izlandi film nagyobb, színesebb, egzotikusabb helyszínen, sztárokkal leforgatott verziója, ami nagyjából ugyanazt a történetet milliókkal több emberhez juttatta el. És ezzel nincs semmi baj. És mi is ez a történet? Chris Farraday régen felhagyott a bűnöző életmóddal, ám miután sógora elszúrja főnöke egyik drogügyletét, hősünk visszakényszerül abba, amit a legjobban csinál - a csempészésbe. Gyorsan összehoz egy utolsó menetet Panamába és vissza, annak reményében, hogy több milliónyi hamis pénzzel térnek haza. Viszi a sógort is, egy feltétellel, semmi drog, a terv pedig egy rakomány hamis dollár felmarkolása. Ám a dolgok hamar elkezdenek szétesni, amikor eltűnik a kamu pénzre szánt igazi pénz, feltűnik egy milliókat érő igazi festmény, és kiderül, áruló van a csapatban, hősünk felesége és fia pedig célponttá válnak.
Kormákur ekkor már készített két kisebb léptékű angol nyelvű filmet, nem volt számára ez ismeretlen terep, de először dolgozott a hollywoodi stúdiórendszer keretein belül, és bőven hozta azt, amit elvártak tőle. Az első számú elvárás persze Mark Wahlberg kiszolgálása volt, aki ekkor is szokásos imidzsén dolgozott, a kőkemény akciósztáron, aki ugyanakkor megbízható apa, férj és barát is. Ezt a nem túl bonyolult, de kétségkívül sikeres képlet egy ilyen tapasztalt rendezőnek nem lehetett nehéz feladat, és Kormákur számlájára kell írnunk, hogy ezt minden művészi allűr és finnyáskodás nélkül hozta össze, miközben az olyan nagyszerű mellékszereplőkre is megfelelő figyelem és játékidő jutott, mint Giovanni Ribisi, Ben Foster vagy Diego Luna. És ne feledjük, hogy mindehhez jár egy izgalmas és fordulatos, ráadásul nem is túl véres sztori is!
