Valahol a kies ír partvidéken egy megkérdőjelezhető erkölcsi rendőr kerül erkölcsi dilemma elé, amikor nyoma veszik társának. A busa fejű, zseniális Brendan Gleeson jutalomjátéka.
A magyar forgalmazón szemmel láthatóan kifogott az egyszerű angol cím, a The Guard, ami az ír rendőrségre, a Garda Síochánára utal, és jobb ötlet híján végül le is fordították a címet meg nem is – a nagybetűs dolgot nem is értem -, és így került a film A Guardista néven a mozikba még 2011-ben. Amivel nyilván veszítettek pár ezer potenciális nézőt, de ez most a mi szempontunkból lényegtelen, nem kell fizetni a mozijegyért, csak élvezzük az ír táj látványát, ízét, nagyszerű színészek nagyszerű játékát és a csavaros történetet.
Hősünk, Boyle őrmester nem hivatása példaképe. Egy Isten háta mögötti ír kisvárosban teljesít szolgálatot, amit sajátos módon értelmez: prostituáltakkal szórakozik, zugalkoholt ad a haldokló anyjának, és rá se bagózik a szeme előtt működő nemzetközi kábítószercsempész-hálózatra. Az Amerikából érkező FBI-ügynök, Wendell Everett a drogbanda után nyomoz. Boyle-t persze nem érdekli mindez, ám amikor eltűnik a társa, a kedves prostija megzsarolja, és a csempészek le akarják fizetni, Boyle mégis aktivizálja magát: saját kezébe veszi a törvényt. Ami a helyi viszonyok között nem egyszerű dolog, hiszen felettesei között több korrupt tiszt is van, és a régi terrorszervezet, az IRA sem tűnt el nyomtalanul.
A Guardista rendezője és írója az a John Michael McDonagh, akit az Oscar-díjas Martin McDonagh (Három óriásplakát Ebbing határában) bátyjaként szokás emlegetni, de ő maga is sikeres és tehetséges filmes, amit mi sem bizonyít jobban, mint a tény, hogy A Guardista minden idők legsikeresebb ír filmje saját hazájában. És nem véletlenül. A főszereplő Brendan Gleeson – akit pedig a mostanában oly felkapott Domhnall Gleeson apjaként is szokás emlegetni – egyrészt nagyszerű, másrészt hazájában egy legenda. A színészetet csak 34 évesen elkezdő, addig tanárként dolgozó, majdnem 190 centi magas, nagydarab, mackós, vöröses hajú Gleeson mindent el tud játszani, csak terhes királylányt nem, vagy talán még azt is, de a legjobban a szókimondó öntörvényű alakok fekszenek neki, mint Boyle őrmester alakja.
És ezt most is páratlanul hozza, minden rezdülése tökéletes, a többi csak körítés hozzá, beleértve az amerikai Don Cheadle vendégszereplését és Mark Strong gonoszkodását, az ír tájat és az izgalmakat.