A nagyszerű színész a hétvégén eljátssza a hatalmas zöld óriássá változó tudóst, a rafinált bűvészt és a házasságát egy kolerajárvány idején megmentő orvost, és ez meg sem kottyan neki!
A mágus (2006)
Bár Neil Burger filmjét jócskán elhomályosította az ugyanabban az évben megjelent, jóval nagyobb pénzből és nagyobb sztárokkal készült A tökéletes trükk, azért ez a bűvészfilm is megér egy misét. Hőse, Eisenheim, az ünnepelt mágus (Edward Norton) nem csak egész Bécset kápráztatja el mutatványaival, hanem a trónörököst, az ambiciózus Leopold herceget (Rufus Sewell), Ferenc József fiát is. Ám amikor Leopold menyasszonya, Sophie (Jessica Biel) megpillantja gyerekkori szerelmét, Eisenheimet, és újra fellobban iránta a tűz, a herceg érdeklődése megszállottsággá válik. Uhl, a város főfelügyelője (Paul Giamatti) hirtelen egy sokkoló bűncselekmény kellős közepén találja magát, és miközben Leopold megbízásából egyre közelebbről figyeli a mágust, Eisenheim élete legnagyobb és legmesteribb trükkjét készül végrehajtani.
Színes fátyol (2006)
A középosztálybeli orvos, Walter (Norton) és az elkényeztetett, felsőosztálybeli Kitty (Naomi Watts) házassága elhibázott döntés volt. Kitty, férje munkája miatt, londoni életét hátrahagyva Sanghajba költözik, ahol rátalál a szerelem a helyi konzul személyében. Miután Walter felfedezi hűtlenségét, büntetésképpen a kolera által legsúlyosabban érintett területen fogad el egy állást, és ragaszkodik hozzá, hogy Kitty is vele tartson. Az utazás a gyönyörű távoli kínai faluba és az ott megélt szörnyűségek értelmet és célt adnak elveszettnek hitt kapcsolatuknak. William Somerset Maugham klasszikus regényét a nem túl ismert John Curran vitte vászonra, és az elsöprő érzelmek helyett az apró rezgésekre, finom rezdülésekre és persze a két színész közötti tökéletes összhangra koncentrált - és milyen jól tette.
A hihetetlen Hulk (2008)
Először jött Eric Bana, aki nem volt rossz Hulk, csak túl sokat merengett, most pedig itt van Mark Ruffalo, aki mindenben jó, de köztük volt a meg nem értett Edward Norton is. És Norton A hihetetlen Hulkja egyáltalán nem rossz film, csak ma már elhalványul az új Marvel szuperhősfilmek látványorgiája és akciódömpingje mellett, amikben ráadásul rendre tucatnyi hős adja egymás alá a lovat. Norton itt is remek, a csaját pedig a csodaszép Liv Tyler játssza, a műsort viszont Tim Roth viszi el, aki egyszerre – vagy egymás után – kétféle gonoszt is eljátszhat, és nagyon élvezi mindkettőt. A Marvelnél azonban úgy döntöttek, még egyszer próbálkoznak Hulkkal, és jól döntöttek. A 2012-ben kijött a Bosszúállókban már Mark Ruffalo formálta meg a lényt – ironikus módon az ezt a filmet rendező Louis Leterrier (A nyakörv) eredetileg vele szeretett volna dolgozni -, és nála már nagyszerűen fogták meg a karakter kettős természetét.
