Aaron Sorkin első forgatókönyvét saját színdarabja alapján írta, amit amúgy valós esemény ihletett.
Aaron Sorkin Az elnök embereivel és a Híradósokkal vonult be a köztudatba, majd olyan filmeknek írta a forgatókönyvét, mint a Social Network - Közösségi háló vagy a Charlie Wilson háborúja. Nemrég rendezett is, az Elit játszmát év elején mutatták be. Azt viszont talán kevesen tudják, hogy pályája elején színdarabokat írt - és egy volt közülük a csaknem ötszáz alkalommal előadott Egy becsületbeli ügy, amely alapján maga írta meg Rob Reiner filmjének forgatókönyvét. Ugyan nincs feltüntetve, de William Goldman (Az elnök emberei, Maraton életre-halálra, A herceg menyasszonya, Tortúra, Államérdek) is besegített, és Sorkinnak annyira megtetszettek a párbeszédei, hogy azokat átemelte a darab szövegkönyvébe is.
Írói pályafutása legkellemetlenebb emléke fűződik a filmhez, egyúttal kitűnően jellemzi azt a tipikus hozzáállást, hogy Hollywoodban a nőket afféle biodíszletnek tartják, még ha ez mostanában végre változóban van. A film egyik producere a következőt kérdezte tőle:
Ha Tom Cruise és Demi Moore nem fekszenek le egymással, akkor Demi Moore karaktere miért nő?
Sorkin így felelt:
Mert a nőknek egyéb céljaik is vannak, minthogy lefeküdjenek Tom Cruise-zal.
Rob Reiner rendező a 80-as évektől a 90-es évek közepéig egymás után forgatta klasszikusait: A turné, Állj mellém!, Harry és Sally, Tortúra, és két évvel Stephen King regényének zseniális feldolgozása után készítette el a bírósági thrillerek (tárgyalótermi dráma, fene se tudja, mi a bevett megnevezése) egyik legjobb darabját. Demi Moore két évvel korábban robbant be a Ghost főszerepével, Tom Cruise megbízhatóan ontotta a sikerfilmeket (Top Gun, Esőember, Mint a villám), Jack Nicholson a '89-es Batman Jokerével pedig egy újabb generációt hódított meg. Kevin Bacon és Kiefer Sutherland is már befutott színészek voltak (Tremors, Egyenes át, Elveszett fiúk), így minden adva volt egy sikeres filmhez. Az Egy becsületbeli ügyet négy Oscarra jelölték (köztük Nicholsont mint legjobb mellékszereplőt), de végül egyet sem nyert.
Sorkin valódi események alapján írta meg 1989-es darabját, amit a Katonai Főügyészségen ügyvédként dolgozó nővérétől elsőkézből ismerhetett meg: Guantanamóban David Cox őrvezető és kilenc társa megkötözték egyik tengerészgyalogos társukat, majd megverték. Vizsgálat indult az ügy miatt, Coxot felmentették, de később, már a film bemutatója után, 1994-ben eltűnt, és három hónapra rá megtalálták szitává lőtt holttestét. Az elkövetőt soha nem találták meg.