A bűn árfolyama, amelyben Clive Owen és Naomi Watts küzd a gonosz bankárok ellen, egyre jobban öregszik. Tévéajánló!
A bankvilág sötét üzelmeiről forgatni azért hálás feladat, mert a téma garantáltan soha nem megy ki a divatból. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság után egy évvel bemutatott A bűn árfolyama is ebbe a kategóriába tartozik, aktuális ma is, ráadásul érinti a terror elleni háborút is, amely a 9/11 utáni évek egyik legfontosabb mozis témája lett. A nézők akkorra viszont már ráunhattak a hasonló filmekre, mert az 50 milliós büdzséből csak 60 millió dollárt tudott visszahozni a produkció, és a kritikák sem voltak éppen lelkendezőek.
A német születésű, de régi hollywoodi motoros Tom Tykwer filmjében Clive Owen Interpol-ügynöke és Naomi Watts kerületi ügyész-helyettese elszántan küzdenek, hogy leleplezzék a világ egyik legnagyobb befolyású bankját, amely gyanújuk szerint a világ különböző pontjain végrehajtott terrorcselekményeket pénzel. Nyomozásuk során egyre mélyebbre hatolnak egy olyan világba, melyet a kapzsiság, a korrupció és a gyilkosság ural, és rövidesen olyan nemzetközi összeesküvés célpontjában találják magukat, ahol a túlélésben csak egymásra számíthatnak.
A szkriptet jegyző Eric Warren Singernek ez volt az első komolyabb munkája – azóta már begyűjtött két Oscar-jelölést az Amerikai botrányért és a Top Gun: Maverickért –, és az 1980-as és 90-es évek bankbotrányai ihlették meg. A klasszikus „paranoid thriller hangulatot" akarta megragadni, és igazi előzménynek csak A Keresztapa III.-t tartotta, mert szerinte az volt az egyetlen film addig, ami a bankbotrányokkal foglalkozott, és mert ezek a bankbotrányok "tényleg gengszterháborúk voltak vállalati szinten." Amikor Tom Tykwer is beszállt a projektbe, úgy döntött, jobban működne a sztori, ha a jelenben játszódna. Clive Owen elmondása szerint azért vállalta el a szerepet, mert "a 70-es évek paranoiafilmjei" jutottak eszébe a forgatókönyvről, és mert a tényszerű, intelligens kiindulópontot egy nemzetközi thriller cselekményével ötvözte.
További érdekességek:
- A produkció 7,9 millió dollárt kapott a Német Szövetségi Filmalaptól, azon az alapon, hogy a film kétharmadát Németországban gyártják, és hogy számos német alkotó dolgozik rajta, például Armin Mueller-Stahl és Axel Milberg színészek, illetve Frank Griebe operatőr és Uli Hanisch látványtervező.
- New York híres Guggenheim Múzeumában játszódik egy komoly akciójelenet. Az előcsarnok bejárati jelenetét az eredeti helyszínen vették fel, de a belsők miatt Németországban építettek egy 36 méter széles, életnagyságú másolatot, amely egy audiovizuális kiállítást is tartalmazott Julian Rosefeldt műveivel. Ez a díszlet túl nagy lett volna a stúdió számára, ezért inkább egy használaton kívüli mozdonyraktárban építették fel Berlin mellett, négy hónap alatt.
- Eredetileg 2008 augusztusára tervezték a bemutatót. A rosszul fogadott előzetesek után újraforgatással megpróbálták akciófilmesebbé tenni, és végül 2009 februárjában került a mozikba.
Via: Wikipedia / IMDb
