A Trafó kortárs tánc sorozata, a Hazai pálya, utolsó bemutatójához érkezik március 28-29-én. Fülöp László koreográfus ezúttal három teljesen különböző férfikaraktert állít előadásának középpontjába. A felütés mesei: három fiú, Déri András, Várnagy Kristóf és Kelemen Patrik elindul vadászni, de mire vagy kire vadásznak ott, ahol csak ők hárman vannak? Önmagukra? Egymásra? Tévedni nem lehet. Vagy legalábbis veszélyes.
A Timothy and the Things legújabb koreográfiájában férfiak próbálnak közel kerülni egymáshoz, és mindeközben kellően biztonságos távolságot is tartani a másiktól. Szociális lények, de makacsul önállóak, függetlenek és bizalmatlanok. Mert, ha valamivel óvatosan kell bánni, az a kötődés. A Vadászat nagyon személyes, egyszerre ironikus és megrázó, a csalódások és a kiközösítettség okozta sebek törnek benne felszínre. Fülöp László korábbi előadásaihoz hasonlóan most is központi szerepet kap egy hangszer. Az Anyádék rajtam keresnek zongorája és a Schrödingerre várva trombitája után a Vadászatban a gitár válik meghatározóvá.
Fülöp László táncos-koreográfus 2010-ben végzett a Budapest Kortárstánc Főiskolán. Eddig három koreográfiáját (there is an elephant in every room, Anyádék rajtam keresnek, Schrödingerre várva) jelölték Lábán Rudolf-díjra, a there is an elephant in every room-ért 2015-ben meg is kapta az elismerést. Az Anyádék rajtam keresnek előadását 2017-ben a nagy múltú európai kortárstánc hálózat, az Aerowaves az év 20 legkiemelkedőbb előadása közé választotta.
Legújabb előadásának táncosai közül eddig csak Kelemen Patrikkal dolgozott együtt, akit Déri Andrással és Várnagy Kristóffal egy színpadon most láthat először a közönség. A Trafó bemutató után áprilisban a Timothy and The Things Amerikába indul, az Anyádék rajtam keresnek című előadásukat New York-ban és New Orleans-ban is bemutatják. Májusban pedig – egy német- és egy csehországi turnét megelőzően – ismét látható lesz a Trafó színpadán a Timothy And the Things korábbi, Schrödingerre várva című előadása.
A Vadászat három táncosával Csatádi Gábor (potszekfoglalo.hu) beszélgetett többek között arról, hogy mit jelent számukra a tánc nyelvén megmutatható vadászat:
„Várnagy Kristóf: Szerencsés helyzetben egy alkotás, egy inspiráló helyzet az maga is egy oázis – enélkül könnyen ki lehetne üresedni, szerintem. Hiszen előadóművészként az új darabokat újra és újra előadjuk, reprodukáljuk, és egy idő után elkezd kiüresedni. Lacival, (Fülöp László, koreográfus – a szerk.), Patrikkal, Andrással még soha nem dolgoztam együtt – ilyen értelemben ez a helyzet is egy oázis. Újra táplál, újra felébreszt…
Kelemen Patrik:…és ebben az értelemben ez a Vadászat nem is egy zsákmányra, hanem közös élményekre, közös tapasztalásokra irányul.”
