Hatvanöt éves lenne március 16-án Kaszás Attila, Jászai Mari-díjas színész, aki megdöbbentően korán, pár nappal 47. születésnapja után hunyt el. Főként színpadi szerepeiben alkotott emlékezeteset – nemcsak prózai, hanem zenés előadásokban is –, filmekbe kevesebbet hívták, a szinkronstúdiók viszont rendszeresen foglalkoztatták. Szólólemeze is megjelent, a Tomboló Hold, a legtöbb dal szövegét maga írta.

Komáromból Budapestre

• Az egykori Csehszlovákiában született művész a Színház- és Filmművészeti Főiskola miatt költözött Budapestre. Vágsellyén született, ám leginkább Komáromhoz és a tőle negyven kilométerre fekvő Zsigárdhoz kötődött. Édesanyja a Vág menti községből származott, így Attila gyerekként gyakran töltötte a nyarakat a faluban.
•  Egy interjúban arról mesélt, Komáromban tanult, és gyerekként egy matekképlet láttán elsírta magát. A gimnázium harmadik osztályában a matekórán versmondásból, a kémián meg magyar nótából felelt. Gimnazistaként az Othellóban statisztált Komáromban, és az iskola irodalmi színpadán is fellépett. Amikor középiskolásként elvitték a pesti Vígszínházba megnézni a Szent Johannát Kútvölgyi Erzsébettel a főszerepben, annyira megbabonázta, hogy végigsírta az előadást. Eldöntötte, ő is ezt akarja csinálni.
• Amikor elhatározta, hogy Budapesten tanul tovább, az akkori csehszlovák rendelkezéseknek megfelelően szlovák környezetben, Selmecbányán kellett érettségiznie, a pozsonyi színművészetin pedig szlovákul felvételiznie. A vizsga sikerült, ajánlással Pesten „átugorta” az első felvételi rostát. A főiskolára is elsőre felvették 1979-ben, Horvai István-Kapás Dezső osztályába.

• A főiskolai osztályukból négyen countryzenekart alapítottak – Velocipéd néven. Kaszás hegedült, Méhes László zongorázott, Rátóti Zoltán gitározott, Bardóczy Attila énekelt. Rengeteget „koncerteztek”, a főiskolás bulikon állandó fellépők voltak. A fináléban mindig énekelt Kaszás csehül, megidézve a csehszlovák táncdaléneklés aranykorát – emlékezett erről egy interjúban Rátóti Zoltán.
• Az összetartó baráti társaságuk azt tervezte, a révkomáromi színházhoz szerződik. Mindent hátrahagyva mentek volna együtt, de nem fogadták be őket, így maradt a Vígszínház, ahova heten szerződtek együtt.
•  Kaszás Attila beceneve Tádé volt.
•  A színész megőrizte szlovák állampolgárságát, a magyart sosem vette fel, állítólag azért, hogy hazamehessen szavazni.

Magyarországon nem eresztettem gyökeret. Kifejezetten kisvárosi ember vagyok, a nagyváros irritál.”

• Harmincéves koráig úgy emlékezett, csak kudarcok érték. Hiába aratott óriás sikert például a Vígszínház olyan zenés darabjainak főszerepében, mint A padlás vagy a Csókos asszony, első valódi sikerét a Leonce és Léna Leonce-jaként érte el. Ezzel a szereppel megkapta az országos színházi találkozón, a kaposvári Csiky Gergely Színházban a legjobb férfialakítás díját (megosztva Szarvas Józseffel). A Budapesti Kamaraszínházban ez volt Eszenyi Enikő első rendezése, Lénát a Kaposváron szintén díjazott Pap Vera játszotta. Kaszás Attila így nyilatkozott a díjkiosztó után a Mai Napnak:

A Leonce és Léna egy lázadás az anyaszínházunk, a Vígszínház ellen. Kifejezhettük általa a mást akarásunkat, és lökést adtunk a Vígszínház fiatal generációjának, hogy ők is vállalják és merjék kimutatni ellenérzéseiket. S hogyan tovább? Eszenyi Enikő nevében mondhatom, hogy ő soha nem lesz rendező, nem is akar az lenni. Ha lesznek álmai, újra előáll velük, és ha lesz rá alkalom, újra megvalósítja azokat. Most sikerült.”

Barátságok Rudolf Péterrel, Szarvas Józseffel, Stohl Andrással

• Rudolf Péterrrel hamarabb voltak barátok, mint kollégák. Egy osztályba jártak, és előbb kerültek be ugyanabba a filmbe (Cha-Cha-Cha), mint ugyanabba az előadásba. Rudolf Péter első rendezésében, A dühöngő ifjúságban is Kaszás Attila volt a férfi főszereplő, Jimmy Porter, az ebben nyújtott alakításáért megkapta az Ajtay Andor-emlékdíjat.

A Színház folyóiratnak Kaszás Attila azt nyilatkozta:

„...nagyon szeretem a szerepet. Közös düheink vannak Jimmy Porterrel, nekünk, kettőnknek. Aktuális düheink. Hihetetlenül mai lett az, ami a politikai káoszról meg a vallásról szól.”

• Rudolf hívta játszani a filmes sikerébe is, az Üvegtigrisbe, a Zuhanás közben című filmben úgy játszottak, hogy a kamera előtt egyszer sem találkoztak. Főiskola után mindketten a Vígbe szerződtek. Rudolf Péter az ikertestvéreként tekintett Kaszás Attilára, és a mai napig ápolja az emlékét. Évek óta tervezi, hogy egy könyvet szerkeszt fiatalon elhunyt barátjáról.
• Szarvas József Kaszás Attila szellemi örököseként gondol magára. Ő alapította a Kaszás Attila Pajta Színház és Galériát Viszákon.

• Stohl András szintén fontos barátjaként emlékezik Kaszás Attilára. Ő volt mellette akkor is, amikor eszméletét vesztette. A Tizenkét dühös embert játszották volna aznap este, de mikor rosszul lett, újra kellett éleszteni, amelyet Stohl vállalt. Később kiderült, agyvérzést kapott Kaszás. Napokig kórházban feküdt, géppel lélegeztették, de az életét minden orvosi segítség ellenére sem tudták megmenteni. A színész Pálfy Tibor szerepére készült a Hermelin című Szomory Dezső-darabban, amelyet végül Stohl András játszott el, Tóth Hermint Schell Judit, Lukács Antóniát pedig Básti Juli. (Kaszás 6 évvel korábban az Új Színházban már megkapta ezt a szerepet Kiss Csaba rendezésében.) A nemzetis előadás rendezője, Balikó Tamás 7,5 évvel később szívinfarktusban hunyt el 56 évesen.

A padlás Rádiós szerepét neki írta Presser és Dusán

• Még főiskolásként a Kőműves Kelemenben, Szörényi Levente és Bródy János rockballadájában kapott szerepet. Sarkadi Imre befejezetlen drámáját zenés színpadra Ivánka Csaba dolgozta át. Ebben Páger Antal játszotta a Vándort.

De játszhatott együtt Darvas Ivánnal például A csókos asszonyban, Börcsök Enikővel a Koldusoperában; A padlás című musical Rádiós szerepét ráírta Presser Gábor és Sztevanovity Dusán, a máig futó előadást 1988 januárjában mutatta be a Vígszínház. Énekelt a Rock Színházban is A nyomorultakban, a Hairben, a Miss Saigonban, A bestiában. Énekhangját megcsodálhattuk – többek között – a Mágnás Miskában, a Holdbeli csónakosban, valamint két daljátékban, a Háry Jánosban és a János vitézben.

Ötvennél is több szerepet játszott

• 40 évesen játszotta el a Magyar Színházban a Csongor és Tünde férfi főszerepét, a Tündét Auksz Éva, Mirigyet Csernus Mariann, az Éjt Béres Ilona játszotta. Kalmárként Kállai Ferencet, Tudósként Sinkovits Imrét, Fejedelemként Kozák Andrást láthattuk. Mikor megkérdezték Kaszást egy interjúban, nem érkezett-e kicsit későn a szerep, azt válaszolta:

„A kérdés bennem is felmerült. De úgy érzem, ez a szerep nincs korhoz kötve. A szerelemről szól, az pedig örök és kortalan. Megpróbálom mindazt elmesélni róla, amit tudok. Ez nem egy huszonéves ember boldogságkeresése lesz, hanem az én személyes küzdelmem. Még abban is kokettálunk Iglódi István rendezővel, hogy ehhez a vágyhoz hozzárakjuk másik szerelmünket, a Színházat.”

• Ötvennél is több szerepet játszott el pályája során Kaszás Attila, ezeket tartották a legfontosabbnak: Ambrus diák (A kétfejű fenevad), Bicska Maxi (Koldusopera), Macbeth (Macbeth), Leonce (Leonce és Léna), Szatyin (Éjjeli menedékhely), Jimmy (Dühöngő ifjúság), Dimitrij (Karamazov testvérek), Mefisztó (Faust), Edék (Tangó), Szvidrigaljov (Bűn és bűnhődés). A Nemzetiben pedig olyan figurákat kapott, mint Biberach, egy lézengő ritter (Bánk bán), A holdbeli csónakos (Holdbeli csónakos), Buckhingham herceg (III. Richárd), Bodó (Czillei és a Hunyadiak), Thurzó Sándor főhadnagy (Sárga liliom), Astolfo (Az élet álom), 4. esküdt (Tizenkét dühös ember), Oszkár (Mesél a bécsi erdő)

A felvidéki hivatal packázása miatt lett Attila

• Első feleségével, Eszenyi Enikővel patronáló szülei voltak egy intézetben élő Vera nevű lánynak. Nem tudták örökbe fogadni, mert az igazi szülei nem mondtak le róla.
• Másodszor is megnősült, felesége a néptáncos Ildikó volt, 45 éves volt a színész, amikor megszületett János fia.

A művész nem érhette meg Luca lánya születését.

A zsigárdi ház

• Zsigárdon, nagyapjának házát megvette nagybátyjától, és jelképes összegért bérbe adta a falunak. Alapítója lett a Pro Traditione Polgári Társulásnak, amely a módos parasztpolgári porta hasznosítását, a helyi hagyományok ápolását tűzte ki célul. A színész támogatta a ház felújítását is. Az épületből tájház lett, helyet kapott benne a felvidéki magyarok kulturális ernyőszervezete, a CSEMADOK irodája. A színész halála után a Kaszás Attila Tájház elnevezést kapta. Felavatása óta, évente több rendezvénynek ad otthont, teljesítve ezzel Kaszás kívánságát, mely az volt, hogy a tájház ne csak tárgyak gyűjteménye, de az élő kultúra színtere legyen. Az udvaron található Attila-kert tagja Kovács Gyula pórszombati erdész régi őshonos gyümölcsfajták megőrzésével foglalkozó Tündérkert mozgalmának.

Díj, terem, pajtaszínház, diákkör

• Megrázta az egész országot Kaszás Attila halála, barátai, kollégái gyűjtést indítottak a színész családjának. A zsigárdi házon és a viszáki pajtaszínházon kívül a nevét viseli a Nemzeti Színház egyik játszóhelye, díjat neveztek el róla és versmondó versenyt. Továbbá a Kaszás Attila Diákkör a Budapesten tanuló felvidékiek diákklubja.