Utazás a Holdba (1902)

Georges Méliès leghíresebb filmje Verne Utazás a Holdba és H.G. Wells Emberek a Holdban című regényeit gyúrja össze meglehetős szabadsággal – Vernétől az ágyúlövedék-űrhajót kölcsönözte, Wellstől a holdbéli embereket, akiket a regényben szelenitáknak neveznek. A jelenet, amelyben a rakéta leszáll a Holdra, azaz belefúródik a Hold szemébe, a filmtörténelem egyik legikonikusabb, számtalanszor idézett képsora lett.

Utazás a lehetetlenbe (1904)

Melies vicces kalandfilmjében Verne és Adolphe d'Ennery színpadi darabját dolgozza fel, ami efféle zanzája az író néhány leghíresebb regényének: egy népes kompánia fantasztikus szerkezetekkel utazgat szerte a világon, és még az űrben is megfordulnak. Egy tengeralattjáróval és léghajókkal jól felszerelt vonattal belerepülnek a Nap szájába, majd egy idegen bolygón kötnek ki, ahonnan egy ejtőernyővel felszerelt tengeralattjáróval leereszkednek az óceán mélyére. Közben mindenféle baleset éri őket, egyszer véletlenül le is fagyasztják magukat.

Húszezer mérföld a tenger alatt (1916)

Stuart Paton egész estés feldolgozásának különlegessége, hogy ez volt az első film, amelyhez víz alatti felvételek is készültek. A történet Verne azonos című regényének történetét gyúrja össze annak folytatásával A rejtelmes szigetével.

A rejtelmes sziget (1929)

A címmel ellentétben inkább az előzményt, a Húszezer mérföld a tenger alattot dolgozza fel az amerikai film, ami már félig hangos, de többnyire szöveginzertes. A látvány pazar: grandiózus díszletek, remekbe szabott, gőzkori búvárruhák, és még egy-két tengeri szörnyeteg is feltűnik, köztük egy elmaradhatatlan óriáspolip.

A rejtelmes sziget (1941)

A szovjetek sem maradtak ki a feldolgozásokból, habár ez az 1941-es film nem épít a történetbe fantasztikus elemeket, ahogy azt a regény adaptáció általában teszik, persze Nemo és a Nautilus azért megmaradtak, hiszen mégiscsak a megkeseredett Dakkar herceg a sziget rejtelme. A film érdekessége, hogy egy fekete színész, bizonyos Robert Ross is játszik benne. A férfi az 1917-es októberi orosz forradalom után telepedett le a Szovjetunióban, és afféle nem hivatalos nagykövetként segítette azokat a feketéket, akik át akartak települni a kommunista Oroszországba. Úgy tűnik, ez volt az egyetlen filmszerepe.

Némó kapitány (1954)

Richard Fleischer (Zöld szója, Vörös Szonja, Tora! Tora! Tora!, Conan, a pusztító) rendezte a Disney 2 Oscar-díjas, klasszikus adaptációját. Pazar, nagy költségvetésű film, a főszerepben Kirk Douglas, Paul Lukas, Peter Lorre, Némót James Mason alakítja. A forgatókönyv új elemeket is felvonultat, amelyek nem szerepelnek Verne művében (bár tegyük hozzá, hogy az eredeti nem tartozik a szerző legizgalmasabb művei közé, tekintve, hogy a Nautilus utasai leginkább halakat nézegetnek), a leghíresebb jelenet pedig kétségkívül a harc az óriáspolippal.

80 nap alatt a Föld körül (1956)

Öt Oscart nyert a Verne-feldolgozások egyik legismertebb, klasszikus darabja. A később a Logan futását is jegyző Michael Anderson rendezte, Phileas Foggot David Niven alakítja, hű szolgáját, Passepartout-t a mexikói komédiás, Cantinflas, de az egész szereposztás sztárparádé: Sir John Gielgud, Fernandel, Cesar Romero, Shirley MacLaine, Marlene Dietrich, Frank Sinatra, Buster Keaton tűnnek fel aprócska szerepekben.

Ördögi találmány (1958)

Karel Zemant az animációt, a rajzolt díszleteket és színészeket vegyítő, különleges filmjei miatt a cseh Méliès-nek is nevezték, okkal: elég csak belenézni bármelyik művébe, egyértelmű a művészi rokonsága a francia trükkfilmesével . Zeman megfilmesítette Münchausen báró kalandjait, a Krabatot, Szinbád, a tengerész kalandjait, Utazás az őskorba című művét dinoszauruszokkal pakolta tele. Vernének több művét is feldolgozta: az Ördögi találmányok A rejtelmes sziget történetéből csipeget, de jobbára eredeti történetnek tekinthető. 

Utazás a Föld középpontja felé (1959)

Három Oscar-díjra jelölték, és anyagilag is sikert aratott Henry Levin filmje, a főszerepben a Disney Némójának címszereplőjével, James Masonnal. A regény történetét megspékelték Atlantisszal, a dinoszauruszokat pedig nem stop motion-nel jelenítették meg, hanem a kor bevett, költséghatékony módszerével, a képen óriásira felnagyított gyíkokkal. A díszletek azonban kétségkívül látványosak.

A világ ura (1961)

Ami Némó az óceánban, az a levegőben Robur, azzal a különbséggel, hogy utóbbi kifejezetten ellenszenves figura. A Hódító Robur egyébként gyakorlatilag ugyanaz, mint a Húszezer mérföld a tenger alatt, csak levegőben: a főszereplők egy rejtélyes járműre kerülnek (itt a repülő Albatrosra), annak feltalálója (Robur) megmutat nekik egy csomó csodás dolgot (itt a levegőből), majd a fogollyá vált főhősök megszöknek, a feltaláló és járműve eltűnik. A Robur folytatásában, A világ urában aztán a feltaláló visszatér egy felfejlesztett Albatros-szal, ami már a földön és a víz alatt is képes közlekedni, és a Rém névre hallgat.  A horrorlegenda Vincent Price alakítja a címszereplőt, az egyik főszerepben a fiatal Charles Bronsont láthatjuk. Szemben a korábbi Verne-adaptációkkal, a trükkök elég bénácskák, és maga az Albatros sem néz ki valami jól.

A rejtelmes sziget (1961)

Újabb Némó-film, Cy Endfield (Zulu) rendezésében, ezúttal óriásméhekkel, óriáscsirkékkel és óriáspolippal, tenger alatti, ősi várossal, a fura, csigaházszerű búvárruhát viselő Némóval, kisgatyában rohangáló férfiakkal és feszülő bőrtunikában pihegő nőkkel. Látványos, ízig-vérig fantasy-kalandfilm.

Valley of the Dragons (1961)

A Hector Servadac olcsó, B-filmes változata: az üstökös két embert ragad el a Föld felszínéről, egyenesen a Holdra, ahol vad őslények (óriási nagyított, igazi gyíkok és tatuk, mammutnak öltöztetett elefántok), ősemberek, földmélyi démonok és egy rusnya, óriási gumipók  üldözi őket. Azért a jelenet, amikor hőseink az égbolton függő földgolyót nézik, elég hatásos.

Egy kínai viszontagságai Kínában (1965)

Philippe de Broca többször is forgatott Jean-Paul Belmondóval (Cartouche, Riói kaland, A káprázatos, A javíthatatlan), e meglehetősen szabad Verne-feldolgozás az egyik. A történetet modernizálták, a kínai főszereplőből is francia lett (Belmondo), de nagy vonalakban azért követi az azonos című regény történetét.

Az ellopott léghajó (1967)

A sok Némó-feldolgozás után íme Verne első, Öt hét léghajón című regényének filmváltozata, amelyet szintén Karel Zeman rendezett. A látvány hasonló az Ördögi találmányéhoz, csak kevesebb csodálatos gőzmasinával.

Némó kapitány és a víz alatti város (1969)

James Hill filmje tulajdonképpen a regény alapmotívumait használja, csak itt nem a Nautilus fedélzetén utazgatnak fogollyá vált hőseink, hanem Némó káprázatos, víz alatti kupolavárosában. 

Az üstökösön (1970)

A Hector Servadac Verne talán legfantasztikusabb története, ugyanis arról szól, hogy egy üstökös kihasít egy darabot a Földközi-tenger partvidékéből, rajta egy csomó emberrel, majd repül tovább a végtelenbe. Ezen az új földrészen élő közösség aztán azon munkálkodik, hogy valahogy visszajuthassanak a Földre. Zeman jócskán kihasználva ezt a valóságtól jócskán elrugaszkodott ötletet, az üstökösön száguldó földdarabot még dinoszauruszokkal is benépesítette.

A dunai hajós (1974)

Verne négy regénye játszódik Magyarországon: Sándor Mátyás, Várkastély a Kárpátokban, Storitz Vilmos titka és A dunai hajós. Ez utóbbi, posztumusz megjelent művéből Markos Miklós forgatott nagy sikerű filmet. A címszereplő Borús Demetert Koncz Gábor alakítja, mellette olyan nagyszerű színészeket láthatunk, mint Agárdi Gábor, Bujtor István, Menszátor Magdolna, Madaras József, Kállai Ferenc, Latinovits Zoltán,  Horváth Sándor, Koltai Róbert és Blaskó Péter. A regénynek létezik egy korábbi, magyar vonatkozású, az eredetit csak nagy vonalakban követő feldolgozása is: az 1940-es, német Dunai hajósok egyik főszerepét Jávor Pál játssza.

Utazás a Holdba (1974)

Ugyanabban az évben egy három részes tévéfilm is készült Magyarországon, ami szintén Verne egyik regényét dolgozta fel, és szembetűnő tulajdonsága, hogy hosszú, nagyon hosszú, de kétségkívül megvan a maga varázsa.

A csodálatos Nemo kapitány (1978)

Még egy Némó, a változatosság kedvéért. A producere Irwin Allen, aki olyan klasszikus sci-fi sorozatokat alkotott, mint a Lost in Space, Voyage to the Bottom of the Sea , Time Tunnel, Land of the Giants , azaz űrutazás, idegen bolygók, robotok, időutazás, tengermélyi rejtélyek, szörnyek, dinoszauruszok, tehát nagyjából minden klasszikus fantasztikus témát feldolgozott. A hetvenes években divatossá tette a katasztrófafilmeket: a Poszeidon katasztrófában és a Pokoli totonyban producerként közreműködött, a Rajzást pedig rendezte. Közvetlenül ezek előtt szintén producerként hozta tető alá  A csodálatos Némó kapitányt, a három epizódos minisorozatot, amelynek aztán elkészítették a másfél órásra vágott moziváltozatát is. A történet a sorozat készítésének jelenében játszódik: megtalálják a hibernált Némót, és a kapitány, cserébe a Nautilus javításáért, felajánlja szolgálatait az Egyesült Államoknak. A világot egy androidsereg élén álló gonosz tudós fenyegeti, így kapóra jön Némó és az ő lézerrel és egyéb fegyverekkel felszerelt járműve. A filmben felbukkan Atlantisz is, aminek királyát Tibornak hívják.

Sándor Mátyás (1979)

Noha a fontosabb figurák közül csak a címszereplő Bujtor István magyar, mégis teljesen a sajátunknak érezzük Verne az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előtt tisztelgő Monte Cristo-történetének kiváló magyar-olasz-francia-NSZK feldolgozását. Örök sláger a hat részes sorozat, és ha meghalljuk Bert Grund érzelmes főcímzenéjét, menten néznénk is a bosszúálló Antekirtt doktor rafinált ténykedését.

80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal (1983)

Akik a nyolcvanas években voltak gyerekek, azok kapásból dúdolni fogják a spanyol-japán  rajzfilmsorozat főcímzenéjét. amit egyébként Guido és Maurizio De Angelis szerzett – nem véletlenül lehet ismerős a testvérpár neve, hiszen tucatnyi szerzeményüket valószínűleg kívülről fújjuk, lévén, hogy a Sandokannak és számos Bud Spencer-Terence Hill filmnek is ők jegyzik a zenéjét (Különben dühbe jövünk, Piedone, a zsaru, Piedone Hong Kongban, Az angyalok is esznek babot, Fordítsd oda a másik orcádat!, A zsoldoskatona, Bűnvadászok, Különben dühbe jövünk, Akit bulldózernek hívtak, és még sorolhatnánk). A rajzfilm meglehetősen hűen dolgozza fel Verne regényének cselekményét, bár apró változtatások azért vannak. Phileas (itt Willy) Fog szolgáját Rigodonnak hívják, kis barátja, a hörcsög Tiko új szereplő, ahogy néhány másik figura is. 1993-ban elkészült a sorozat folytatása is, a derék kis kompánia az Utazás a Föld középpontja felé és a Húszezer mérföld a tenger alatt cselekményébe csöppen.

Grant kapitány gyermekei (1989)

A hét részes bolgár-szovjet sorozat nálunk is igen népszerű volt, és jól öregedett: ugyanolyan izgalmas, mint jó harminc éve.

80 nap alatt a Föld körül Michael Palinnel (1989)

Michael Palin a Monty Python után hivatásos világutazó lett, de humorát szerencsére megtartotta. Ebben a szenzációsan szórakoztató sorozatban Phileas Fogg nyomába ered, hogy megtegye a 80 napos Föld körüli utat. Bár jóval egyszerűbb az utazás, mint egy évszázaddal korábban, Palin azért igyekszik hasonló közlekedési eszközöket igénybe venni, repülőre például nem ül, hiszen az óriási csalás lenne. A végeredmény egy hatalmas, izgalmas kaland, rohanás az idővel, a rendkívül rokonszenves Palin személyes élményeit közvetítve.

800 mérföld az Amazonason (1993)

Luis Llosa, az Anakonda és A specialista rendezőjének filmje Verne egy ritkán adaptált regényét ültette vászonra, az Űrgolyhókból és a Melrose Place-ből ismerős Daphne Zuniga és Adam Baldwin főszereplésével. 

Nemo kapitány és a víz alatti város (1997)

Sir Michael Caine nagyon szereti Verne művét, így örömmel válallta Nemo kapitány szerepét. Ahogy a címből is látszik e két részes tévéfilm megtartotta a korábbi feldolgozások vízalatti városát, viszont szakított Nemo magányával, ugyanis lett egy lánya, őt Mia Sara (Meglógtam a Ferrarival, Legenda) alakítja.  Ugyanebben az évben a Hallmark is elkészítette a maga adaptációját, Ben Cross főszereplésével.

Utazás a Föld középpontja felé (1999)

Az ezredforduló környékén a Hallmark számos irodalmi klasszikust megfilmesítette, az előbb említett Nemo mellett Verne másik agyondelfolgozott művéből is készített egy két részes tévéfilmet. Az eredeti történetet jócskán kiszínezték, hiszen ebben a változatban Treat Williams, Bryan Brown, Hugh Keays-Byrne és Jeremy London gyíkemberekkel, ősemberekkel és egyéb szörnyetegekkel harcolnak a Föld mélyében.

The Secret Adventures of Jules Verne (2000)

Ez az egyetlen évadot megélt kanadai sorozat magát Vernét tette meg főhősének. Társaival, Phileas és Rebacca Foggal, Passepartout-val afféle steampunk szupercsapatot alkotva harcolnak a Sötétség Ligájával, ami élén Gregory, az ötszáz éve halott, ám gőzkiborg testben tovább élő gróf áll. A sorozat – már-már magától értetődően – a Húszezer mérföld a tenger alatt, a 80 nap alatt a Föld körül és az Utazás a Föld középpontja felé regényekből szemezget, a mellékszereplők között pedig a főhösökhöz hasonlóan ugyanúgy találunk valós (Alexandre Dumas, Abraham Lincoln, Viktória királynő) és fiktív (D'Artagnan) személyeket.

80 nap alatt a Föld körül (2004)

Évtizedek óta ez volt az első, nagty költségvetésű holywoodi produkció, amely a modern kor igényei szerint látványos akció-vígjátékká fazonírozta át ezt a sokszor feldolgozott történetet. Phileas Fogg (itt hóbortos feltaláló) szerepében ezúttal Steve Coogant láthatjuk, Passepartout pedig meglepő módon Jackie Chan, aki természetesen harcművészeti tudományát is magával hozza. Mellettük többek között Cécile de France, Jim Broadbent, Ian McNeice, Owen és Luke Wilson, John Cleese, Kathy Bates bolondozik, és a kaliforniai kormányzói székből picit megszökött Arnold Schwarzenegger, egy nagyon vicces epizódszerepben. A filmet Frank Coraci (Nászok ásza, Távkapcs, A vizsenyolcas) rendezte.

A rejtelmes sziget (2005)

A Hallmark produkciójában Patrick Stewart alakítja Nemót, továbbá Kyle MacLachlan és Gabrielle Anwar menekülnek a rejtelmes sziget óriási szörnyetegei és a Vinnie Jones vezette kalózbanda elől. 

Mélytengeri kalandorok (2007)

Az évszázad összecsapása: Lorenzo Lamas Nemo kapitány ellen! Az Asylum a megszokott színvonalon szállítja ezt a darabot, nyilván a jelenkorban játszódik, ugyanazon öltözőszekrények és alagsori csövek között, mint a stúdió összes többi filmje.

Utazás a Föld középpontja felé (2008)

2008-ban a regényt három filmben is feldolgozták (az egyik Asylum), de az akciósztárságának végnapjait élő Brendan Fraser főszereplésével készült hollywoodi változat lett a legjobban sikerült. A történet olyan, amilyen, de családi szórakozásnak kitűnő. 

Utazás a rejtélyes szigetre (2012)

Listánk előző filmjének folytatásban Dwayne Johnson, Vanessa Hudgens és Luis Guzmán csatlakoznak a földmélyi kalandból megismert Josh Hutchersonson, hogy felkutassák a fiú elveszett nagyapját, akit Michael Caine alakít. Az Utazás a rejtélyes szigetre a címén és a Nautiluson kívül semmi egyebet nem használ fel verne művéből, viszont vannak a filmben apró elefántok, óriási méhek és egyéb nagyra nőtt állatok, továbbá a szigeten omladoznak Atlantisz romjai is.