Van ami gyógyít, van ami kábít, van ami a valóságra nyit ajtót és van, amiről azt hazudták, hogy ártalmatlan. Íme 7 emlékezetes pirula a filmekből.

A piros és a kék pirula (Mátrix, 1999)

Egészen biztos, hogy neked is ez ugrott be elsőként, mikor megláttad a címet: a pirulás jelenetek non plus ultrája az a pillanat, amikor Neo (Keanu Reeves) először találkozik Morpheusszal (Laurence Fishburne), aki egy komoly választás elé állítja:

„Sajnos nem lehet elmondani, valójában mi a Mátrix. Látnod kell a saját szemeddel. Ez az utolsó esélyed, aztán már nem fordulhatsz vissza. Ha a kéket veszed be, a játéknak vége: felébredsz az ágyadban, azt hiszel, amit hinni akarsz. De ha a pirosat, maradsz Csodaországban, és én megmutatom, milyen mély a nyúl ürege.”

A piros és a kék kapszula azóta a popkultúra részévé vált, ami annak is köszönhető, hogy Wachowskiék egy pofonegyszerű, ám annál látványosabb metaforát találtak a szabad akaratra.

Zöld-sárga pirula (Léon, a profi, 1994)

Luc Besson filmjének Jean Reno a sztárja és Natalie Portman a nagy felfedezettje, ám Gary Oldman is hatalmasat megy a főgonosz, Norman Stansfield szerepében. Egyszerre kimért, higgadt, lobbanékony és kiszámíthatatlan. Attribútuma a kis fém szelence, amiben a piruláit tartja: ezektől pörög fel akció előtt – például, amikor lemészárolja Mathilda családját.

De már ahogy beveszi a zöld-sárga kapszulákat, az is hátborzongató: megrázza a szelencét, majd kinyitja, kivesz egyet, hátra hajtja a fejét, és elharapja. Olyan az egész, mint egy kivégzés.

Hogy mi van a pirulában, az nem derül ki a filmből, egyes rajongók szerint a szlengben poppersnek nevezett szer, aminek értágító hatása van.

NZT-48 (Csúcshatás, 2011)

Te mit tennél, ha felajánlanának egy kísérleti gyógyszert, ami lehetővé teszi, hogy közel egy napig teljes kapacitáson működjön az agyad? Mielőtt válaszolnál, képzeld el, hogy válságban lévő író vagy, aki képtelen határidőre leadni a könyvét. Na, így már igent mondanál? Eddie Morra (Bradley Cooper) ugyanis ezt teszi, amikor beveszi az NZT-48-as tablettát. Hatására valóban zseniális regényt ír, sőt, a tőzsdei eredményeket is képes megjósolni, pillanatok alatt megtanul egy idegen nyelvet, és még a randizás sem okoz gondot neki. Hogy mi a hátulütője? Egyfelől,

amikor elmúlik a szer hatása, az ember egy igazi mesüge lesz,

másfelől mindenki rá vadászik, aki meg akarja kaparintani a pirulát.

ez is érdekelhet

Felturbózzuk az agyad – 10 érdekesség a Csúcshatásról

Egy kiégett író kihasználja a teljes agykapacitását. Ez azért elég veszélyes.

Tovább

Ciánkapszula (Skyfall, 2012)

A filmes kémek egyik legismertebb trükkje a fogba rejtett ciánkapszula, amit elharaphatnak, ha olyan helyzetbe kerülnek, hogy nincs más kiút, csak az öngyilkosság. Ezzel próbálkozott a Skyfall című James Bond-filmben is az épp aktuális főgonosz, Raoul Silva (Javier Bardem). Miután M (Judi Dench) elcserélte őt hat korábban elfogott ügynökre,

a férfit öt hónapon át kínozták, majd öngyilkosságot kísérelt meg a műfogába rejtett ciánkapszulával.

Túlélte, de az arcának egy része teljesen eltorzult. Silva nem a világuralomra, hanem a személyes bosszúra hajt.

Oxycontin (Dopesick, 2021)

Az elmúlt pár évben számtalan filmben és sorozatban feltűnik az Oxycontin nevű fájdalomcsillapító, igaz, nem mindig ezen a néven, de a gyógyszeripari csalásra így is rá lehet ismerni. Ezzel foglalkozik például a tavaly bemutatott Netflix-sorozat, A gyilkos csodaszer is. A gyógyszer minden megjelenítése igaz történeten alapul: az Oxycontint úgy hirdették, mint egy fájdalomcsillapítót, ami nem okoz függőséget. Ám

az adatokat meghamisították, a projektben résztvevőket lefizették, mivel a gyógyszer nagyon durva függőséget okoz: rengeteg ember vált lényegében drogfüggővé emiatt.

Az egyik legmegrázóbb miniszéria a témában a Disney+-on látható Dopesick, ami részletesen bemutatja a csalást és azt, hogy miként ment tönkre egyes betegek élete.

GLeeMONEX (Agydrazsé, 1996)

A filmben szereplő antidepresszáns igazából eléggé csábító, hiszen úgy gyógyítja a depressziót, hogy segítségével újból átélheted életed legboldogabb pillanatát. Csakhogy, mint minden gyógyszernek, a GLeeMONEX-nek is van egy sajnálatos mellékhatása:

egyesek kómába esnek és végleg bent ragadnak az emlékeikben.

Ezt csak tetézi, ha kiderül, hogy mégsem olyan boldog az emlék, mint amilyennek elsőre tűnt. A 1996-os komédiát a Monty Pythonhoz hasonló, ötfős kanadai társulat, a Kids in the Hall készítette: ők írták, és szinte minden szerepet ők játszanak a filmben.

Drix (Ozmózis Jones - A belügyi nyomozó, 2001)

A végére egy igazi, eleven pirulát hagytunk: Drix ugyanis nem más, mint

egy megfázás elleni, piros-sárga tabletta, ami a testbe jutva úgy néz ki, mint egy robot, akinek a célja, hogy felkutassa a fertőzés forrását.

Társa a különc rendőrnyomozó, Ozmózis Jones, aki meg valójában egy fehérvérsejt. A kétezres évek elejének alulértékelt filmje vegyes technikát használ: a testen kívül élőszereplőket alkalmaz, a testen belül pedig animációt. Az utóbbi tulajdonképpen olyan, mintha az Egyszer volt… az élet című francia sorozat krimiverzióját néznénk. Ráadásul mindez egy Frank nevű fickó szervezetében játszódik, akit Bill Murray alakít.

(via MTV)