1. Jim Caviezel a Krisztushoz való hasonlóság kedvéért orrprotézist és megemelt hajvonalat kapott. Kék szemeit digitálisan változtatták barnára a filmen, de néha színes kontaktlencsét kellett viselnie. Caviezel volt az egyetlen amerikai a szereplőgárdában, a legtöbben olaszok voltak – a filmet az olaszországi Puglia tartományban, illetve a legendás római Cinecitta stúdióban forgatták -, de akadtak bolgár és román színészek is, az utóbbiak közé tartozott a Máriát, Jézus anyját alakító Maia Morgenstern, aki terhességét eltitkolva kapta meg a szerepet.  

2. A munkájáért Oscar-jelölést kapó Caleb Deschanel vezető operatőr szerint a film nagy részét a szokásos 24 képkocka/másodperc feletti sebességgel forgatták, majd normál sebességgel játszották le.

3. Ez a legtöbb jelenetben egyfajta „lassított felvétel” érzetet keltett, ami nagyobb hangsúlyt és drámaiságot adott az eseményeknek és a színészi játéknak.

4. Jim Caviezel több sérülést is szerzett a forgatáson: kifordult a válla, mert a cipelés közben ráesett a kereszt, a korbácsolás során is szerzett sebeket egy ügyetlen színésznek köszönhetően, a megfeszítés utáni jelenetek egyikében, már

a kereszten függve belecsapott a villám,

ami látható nyomot hagyott a testén, illetve szintén a kereszten az oxigénhiány miatt elkezdett kékülni - ez okozta egyébként a megfeszítettek halálát. Ha ez nem lett volna elég, a kontaktlencse és a kínzást érzékeltető „bedagadt szem” protézis viselése rendkívül erős migrénrohamokhoz vezettek. A balesetek és sérülések a villámcsapás kivételével láthatók is a filmben. Jan Michelini rendezőasszisztensbe viszont kétszer is belecsapott a villám.

5. Mel Gibson nem akarta elkövetni azt a „hibát”, mint annak idején Martin Scorsese a Krisztus utolsó megkísértése (1988) esetében, aki magára haragította az egyházakat. Ő már a forgatás alatt smúzolni kezdett a befolyásosabb amerikai evangéliumi egyházakkal, kikérte tanácsukat, biztosította őket jószándékáról, és rengeteget nyilatkozott a hitéről.

A forgatásnak saját privát katolikus papja is volt,

a kanadai Stephen Somerville atya. A premier előtt számos elővetítést tartott lelkészek számára, 2003 decemberében még II. János Pál pápa is megnézhette egy privát vetítésen, amiből viszont kerekedett némi konfliktus, a film munkatársai ugyanis – a szentatya személyi titkárára hivatkozva – felhasználtak egy idézetet A passió népszerűsítésére, amely szerint amit látott, az „Úgy van, ahogy volt”, de a Vatikán később hevesen tiltakozott, mert a pápa elvből nem hajlandó egy marketingkampányban részt venni.

6. A film egy másik aspektusa azért kavart vihart: Gibsont antiszemitizmussal vádolták – két évvel a részeg zsidózós epizód előtt járunk -, mert a szemére hányták, hogy a zsidó szereplők zömét kifejezetten negatív fényben állítja be, mind külsejük, mind viselkedésük alapján. Különösen a főpap Kaiafás (Mattia Sbragia) alakját vélték „erősen túlrajzoltnak”, ami alkalmas lehet a zsidók elleni gyűlölet szítására, és részben ezért lépett vissza a 20th Century Fox a forgalmazástól – a helyére a jóval kisebb Newmarket film lépett, ami hatalmas bizniszt csinált ezzel. Gibsont a vádaktól leginkább egy dramaturgiai húzás mentette meg,

az, hogy a Sátánt ember képében ábrázolta, aki képes bárkit befolyásolni,

így a felelősség nyilván elsősorban az övé. A dologra persze ráugrottak a South Park készítői, akik egy egész epizódot szenteltek a kérdésnek A zsidók passiója címmel.

7. Apropó Sátán, a film egyik emlékezetes jelenetében őt látjuk szadista mosollyal az arcán és egy kisbabával a kezében, amikor Krisztust korbácsolják – és amikor a „kisbaba” megfordul, látjuk, hogy groteszk, felnőtt arca van. Ez annak is köszönhető, hogy őt egy törpe színész, az olasz Davide Marotta alakította. Vannak őrült rajongói elképzelések, mely szerint ő nem az Antikrisztus, hanem a bébi Voldemort. A direkt androgün kinézetű Sátánt egyébként az a Rosalinda Celentano játszotta, aki a népszerű énekes-színész, Adriano Celentano lánya.

8. Csak utólag, a DVD különkiadás kommentárjából derült ki, hogy maga a rendező Mel Gibson keze az, amely a keresztre szegezi Krisztust. Gibson ezt így indokolta:

„Én feszítettem meg, az én bűneim juttatták oda."

Innen azt is megtudhatták a nézők, hogy Gibson lábát láthatjuk, amikor Mária Magdolna megmossa Jézus lábát, és az ő karja az, amely megcsomózza azt a kötelet, amelyre Júdás felköti magát. Ami azért elég furcsa….

9. A film amerikai mozipremierjének első napján – amit hamvazószerdára időzítettek, egy Peggy Scott nevű, a kansasi Wichitából származó 56 éves reklámértékesítési menedzser szívelégtelenség miatt összeesett, miközben a keresztrefeszítés jelenetét nézte. Scott később a kórházban meghalt.

10. Ez az utolsó film, amelyet Szaddám Huszein egykori iraki diktátor a cellájában megnézett 2006 decemberében, nem sokkal a kivégzése előtt. Amerikai őrei engedélyeztek neki egy DVD-lejátszót, és tőlük kapta a filmeket is. Szaddám állítólag jó kapcsolatot ápolt őreivel, és azt mondta nekik, hogy megdöbbentette őt a film kegyetlensége, hozzátéve, hogy az irakiak soha nem bántak volna így Jézussal. Ismerve a „munkásságát”, ez nem biztos, hogy igaz.

11. Bár még nem kezdődött el az előkészítés sem, kész ténynek vehető, hogy jön a folytatás, The Passion of the Christ: Resurrection címmel. 2023 júliusában Gibson kijelentette, hogy a forgatókönyvnek két változata van; az egyik földhözragadtabb, míg a másik „emelkedettebb”, és bukott angyalok is szerepelnek benne. A filmmel Caviezel is foglalkozott, jelezve, hogy bár a gyártás késik, a forgatókönyvet folyamatosan fejlesztik, sőt, a folytatásból két vagy három film is készülhet. Azt sajnos nem tudni, hogyan fogja a közben 20 évet öregedett színész a harmadnapra feltámadt Jézust megjeleníteni, ahogy azt sem, miért játsszák újra a feltámadást, ami már az eredeti film legvégén is szerepelt.