Taika Waititi nem kevesebb, mint hat Oscarra jelölt, bemutatásra váró gyűlöletellenes komédiájáról és a főhős képzeletbeli barátja, Adolf Hitler bajszáról szedtünk össze néhány érdekességet.
1. A Jojo Nyuszi alapjául szolgáló könyv, Christine Leunens Cellába zárva című regénye nagyon más, mint a film, bár a történet vázlata hasonló. Csakhogy ott nem jelenik meg Hitler, sem képzelt, sem valós formában, Johannesnek nincs beceneve, édesanyjával, apjával és nagymamájával lakik, nem egy vidám Hitlerjugend táborban sérül meg, hanem gyerekkatonaként egy légitámadásban, és ami még fontosabb, a könyv nem vidám, miközben komoly témákat jár körbe. Sötét, nagyon sötét, sőt, néhol kegyetlen.
2. Amikor Taika Waititi (Thor: Ragnarök, Vademberek hajszája) író-rendező nekilátott, hogy utánakutasson a korszaknak, meglepve tapasztalta, hogy a közhiedelemmel ellentétben a Harmadik Birodalom kifejezetten színes, divatos, már-már bohém hely volt. Ehhez persze az is kellett, hogy a hanyatlás és a vereségsorozat előtt a németek egész Európát végigrabolták, és a zsákmányból még a közkatonák is bőven tudtak mit hazaküldeni. Waititinek ez egyrészt amúgy is illik a stílusához, másrészt kifejezetten örült annak az ellentmondásnak, hogy a gonosz birodalma a felszínen színpompás és vidám. És így a Jojo édesanyját játszó Scarlett Johanssont is remekül fel lehetett öltöztetni.
3. És, ha már az édesanyákról van szó, Taika Waititi úgy jellemezte a gyakran gyűlöletellenesnek nevezett filmjét, mint egy szerelmeslevelet a saját édesanyjához – ez angolul nem olyan zavarbeejtő, mint magyarul -, és a világon minden olyan szülőhöz, aki egyedül neveli a gyermekeit. „Amíg fel nem nőttem és saját gyerekeim nem lettek, nem is értettem, hogy ezek a szülők milyen hatalmas áldozatokat hoznak, és milyen nehéz egy gyereket felnevelni!” – nyilatkozta az új-zélandi rendező.
4. Elsa, Jojo anyja egy ponton úgy emlegeti Hitlert, mint „az a szánalmas kisember, aki még egy egész bajszot sem tud növeszteni ". Csak a történelmi hűség kedvéért: Hitler átlagos magas volt a maga 175 centijével, és fiatalon pompás bajusza volt, de jött az első világháború és a frontszolgálat, ott pedig a bajusz zavarta a gázálarc viselésében, és ezért megkurtította. Aztán valahogy megszokta a dolgot, vagy talán rájött, hogy így megjegyezhetőbb az arca, és maradt a kurta bajusz – amit ma már soha senki nem hord pont miatta.
5. Taika Waititi szerint abban a jelenetben, amikor a Gestapo váratlan házkutatást tart Jojoék (Roman Griffin Davis) házában, a „Heil Hitler!" üdvözlés összesen 31 alkalommal hangzik el alig egyetlen perc alatt. Ezzel szerette volna érzékeltetni, hogy milyen röhejesek volt és szükségtelen volt valójában a náci protokoll. Persze nem mindenki számára volt ez annak idején nevetséges.
6. Jojo képzeletbeli barátja, Hitler többször is zavarában cigarettával kínálja meg a kisfiút, amit ő persze elutasít. Az igazi Hitler közismerten egészségmániás volt, nem evett húst, és nem csak hogy nem dohányzott, de a környezetében sem tűrte el, hogy ott valaki rágyújtson. Mi persze egy képzeletbeli Hitlerről beszélünk, ami egy picit más…
7. Az egyik jelenetben Adolf Hitlert hagyományos indián fejdíszben láthatjuk, ami akár történelmileg hiteles is lehet, a Führer, akárcsak Németország nagy része a harmincas években, nagy Karl May rajongó volt, és az üzletekben mindig kapni lehetett indián és cowboy jelmezeket – az előbbiek már már a politikai korrektség áldozatai, de egy Hitler még felveheti őket.
8. Amikor Rosie Betzler elviszi a kisfiút, Jojót a Hitlerjugend helyi főhadiszállására, hogy találjanak neki valami hasznos „munkát”, a falon természetesen ott található Németország térképe is. Csakhogy az nem a Harmadik Birodalom Németországa, hanem a kissé megöregített modern országkép, amin már nem szerepel például Szilézia vagy Kelet-Poroszország.
9. A film végén a szövetségesek elérik Jojo városát, és az egyik oldalról az amerikaiak, a másikról a szovjetek ostromolják meg és veszik be azt véres harcok után. A valóságban ilyen sehol sem történt, a már a hidegháborúra készülődő szövetségesek már ekkor meghúzták a vonalakat, és az amerikaiak megálltak az Elba partjánál, bár tovább is nyomulhattak volna, nekik ugyanis könnyebben megadták magukat a németek. Berlinben is csak hónapokkal később vonultak be a megfelelő megszállási zóna elfoglalására.
10. Bár a filmet teljes egészében angolul forgatták le, enyhe német kiejtéssel, minden írott vagy nyomtatott szöveg németül szerepel. És még valami van németül: a dalok, a nyitódal a The Beatlestől Komm, gib mir deine Hand (I Want to Hold Your Hand) néven fut, a záró dal David Bowie-tól pedig a Helden (Heroes) - amely egyébként két szerelmesről szól eredetileg, akiket a berlini fal választ el egymástól.
