Túszdráma

Jeff (Bruce Willis), a profi túsztárgyaló és kommandós egy balul sikerült akció után egy csendes hegyvidéki városka rendőrfőnökeként próbál nyugalomra lelni. Kollégái istenként néznek fel rá, ám ez sem tudja feledtetni vele a családirtó apa emlékét. Múltja azonban itt is utoléri: hamarosan szövevényes túszügy kellős közepébe csöppen. Három pánikba esett, vesztenivalót nem érző tizenéves bűnöző foglyul ejti a város közelében lakó dúsgazdag férfit (Kevin Pollak), a lányával és a kisfiával együtt. Jeff rutinosan kezeli az ügyet, s a parancsnokságot átadja a helyszínre érkező megyei zsaruknak. Éppen hazaindulna, amikor álarcos férfi ül az autójába, és közli vele: neki kell levezényelnie az ügyet, és meg kell szereznie egy titokzatos dvd-t, ellenkező esetben megölik a feleségét és a lányát. A túszul ejtett férfiról hamarosan kiderül, hogy könyvelőként titokzatos megbízója számára dollármilliókat mos tisztára, s a lemez egy ilyen ügylet adatait tartalmazza. Jeff élete legnehezebb és leggyorsabban meghozandó döntéseire kényszerül...
Bárhogy is szépíthetném, magyarázhatnám a dolgot: a Túszdráma egy amerikai tucatdarab, amelyben azonban akadnak ízletes pillanatok, s ezért könnyen lecsúszik az ember torkán, akarom mondani szemén. A kettős túsztörténet briliáns ötlet, s az ebből eredő csavarokon, feszült pillanatokon még a tengerentúlon kötelező érzelgős-szájbarágós jelenetek sem tudnak rontani. (Na jó: picit.) A film egy vonulata azonban minden drámai étélőképességem ellenére kis híján kacagásra késztetett. A házban rekedt kisfiú telefonon beszélget Jeffel, miközben otthonuk titkos gyermekbúvóhellyé alakított szervizjárataiban és szellőzőcsöveiben mászkál. Laza párhuzamot éreztem a Reszkessetek betörők! vagány kisfiúja és a Die Hard-filmek főmotívuma között. De hát miért is szereti a nagyközönség Bruce Willist? Ô a kőkemény, ám érzelmes macsó, aki vérben térdig gázolva mindent megtesz az ártatlanokért és persze szeretett családjáért. E filmben pedig mindkettőre bőven van alkalma! Ez egy kissé banális, családcentrikus családi akcióthriller, amelyben győz a jó, és a végén minden jóra fordul. Nem is kell ezen sokat vajúdni, végül is sokszor éppen ezért járunk moziba. Lehetett volna ebből a filmből egy akcióval átitatott kőkemény lélektani dráma is, mégsem lett. Aki akarja, megláthatja benne. Ugyanúgy, mint Bruce Willisben a színészt.