Szocio-vámpírfilm

Mi lenne, ha mindenki elkapna egy vírust, és egy csapásra vámpírokká változnánk? Valószínűleg kirobbanna valami óriási káosz, de miután megnyugodnának a kedélyek, mindenki megpróbálna alkalmazkodni az új viszonyokhoz. Aztán előbb utóbb újra jönne a napi robot. Egy ilyen világban játszódik a Daybreakers - A vámpírok kora.

Ethan Hawke a Holt költők társaságából lehet ismerős, most kissé idősebb már, ő alakítja a művér-kutatásba belefáradt vámpír-tudóst. Ahogy a történet alakul, úgy tudunk meg egyre többet a háttérül szolgáló világról: a vámpírok elégnek a fényben, ezért építettek egy óriási földalatti közlekedési hálózatot; a felszínen járó autók ablakai koromfeketévé tudnak válni, hogy aztán a rájuk szerelt kamerák képei alapján lehessen vezetni őket. Minden aprólékosan ki van találva, végre nem tudom rámondani, hogy B-film.

A legtöbb vámpírfilmben van egy főszereplő, vagy szereplők csoportja, aki menekül a vámpírok elől. Néhányan aztán közülük is azzá válnak, és a végén talán megmenekül valaki, talán nem. A Daybreakers üdítő kivétel ez alól a séma alól, szereplői nagy része eleve vámpír. Jók, rosszak, de rendesen megalkotott karakterek, akiket valódi motivációk hajtanak, nem egyszerű gyilkológépek.

A film 16 pluszos besorolást kapott, ami azért valahol érthető. Van benne pár felrobbanó agyvelő, meg eternális pusztulás, szóval kell egy kis gyomor hozzá. Willem Dafoe mindenesetre most is nagyon jó, bár talán a karakterét ki lehetett volna jobban dolgozni. Összességében ajánlom a filmet, akár moziban, akár otthon. Nagyon jó atmoszféra, nem túl nagy csattanóval a végén. Lájk.