Fantasztikus részletgazdagság, aprólékos munka jellemzi Rob Minkoff új filmjét. Látványvilága lenyűgöző, a kastély hátborzongatóan félelmetes, csakúgy, mint a házban és környékén randalírozó szellemek, lidércek, csontvázak és zombik. Talán kicsit túl is teljesítették a tervet az alkotók, a mozi néhol a kelleténél félelmetesebbre sikeredett.
Jim Evers (Eddie Murphy) munkamániás ingatlanügynök és apa egy személyben. Családjával - kiengesztelésképp - egy kis kiruccanást tervez, de mint mindig, közbeszól a munka. Családostul szemrevételeznek egy eldugott, valaha szebb napokat élt kastélyt, ám a horgászás előtti apró kitérő hosszabbra sikeredik, hazajutásukért csöppet sem evilági problémával kell megküzdeniük a szellemlakta kastélyban. A fantomlények és a múlt felbukkanó árnyai pedig senkit sem kímélnek. Leginkább persze Evers feleségét, Sarat (Marsha Thomason) nem.
Már a főcím sokat sejtet, a látvány profin megoldott, ebben később sem csalódhatunk. A díszlet elegáns, a jelmezek finoman kidolgozottak és színesek. A hangsúlyt a filmben egyértelműen a vizualitás kapta. A látvány azonban még a legedzettebb horrorkedvelőt is meglepheti. Ennek oka nem a klasszikus világítástechnikában, sejtetésben, misztikumban vagy a várhatóan váratlan helyzetekben, hanem épp a látványban rejlik. Ramsley (Terence Stamp) hátborzongató komornyik, de csak a kezdet: Rick Baker vizuáleffekt-mester túlontúl rémisztőre kreálta kriptalakóit. Legalábbis a gyereki lélek számára, a Disney védjegy ellenére apróságoknak nem javallott.
Műfaját nehéz lenne definiálni, hisz nagyon különböző stílusok egyvelege: egy kis vígjáték, egy kis szerelmi történet, egy kis rémmese és egy kis krimi, zombikkal megspékelve. A leghangsúlyosabb benne mégis a rémisztgetés, látványvilága is ezt hivatott szolgálni. Igazi ereje abban rejlik, hogy a horror kliséit megszelídítve, de bizonyos elemeit kellemesen eltúlozva képes úgy adagolni a feszültséget, hogy apró borzongások igazi könnyed, de félelmes kikapcsolódássá teszik a mozit. A meglepődés garantált!