Olaj a szűzre

Újravágott, 3D-és formátumban szövegelnek nyolc év után ismét a nyolcadik kerületi magyar, roma és egyéb etnikumú fiatalok (és idősebbek). Az időutazásos Rómeó és Júlia-történet egyedi vizuális megjelenítése ellensúlyozza a forgatókönyvi sablonokat.

Űr a hazai animációban

A magyar animáció manapság nincs túl jó színben, a hatvanas-hetvenes évek aranykorától eljutott a csöndes vegetálás időszakáig. Nem az alkotókon múlott, ennek számos oka van, ezek közül vezetőproblémaként az anyagiakat említhetjük, a kifejtés jóval túlmutat jelen kis kritika keretein. A filmszínházakban csupán kósza fellángolásokkal találkozhatott a hazai animáció-barát. Ternovszky Béla vitatható indokoltságú Grabowsky-folytatása, a Macskafogó 2. – A sátán macskája 2007-ben nem bűvölte el a közönséget, 2008-ban Gát György és Uzsák János Kis Vukja pedig azzal a kétes dicsőséggel büszkélkedhetett, hogy még az egyébként a mesék bűvöletében élő kisgyerekek sem tudták végignézni. Üdítő és szinte egyedüli ellenpont – már amennyiben a moziig való eljutást is figyelembe vesszük – az animációs Oscarra jelölt Maestro című kisfilmmel hírnevet szerzett M. Tóth Géza Bogyó és Babóca sorozata. Illetőleg Jankovics Marcell tavaly bemutatott, majd’ harminc évig készülő, életpálya-lezáró mesterdarabja, a Madách-tragédia nagyigényű animációs feldolgozása, Az ember tragédiája.

Kicsit rövidebb, vágottabb – és 3D-és

[img id=358407 instance=1 align=left img]Éppen ezért igen szívderítő, hogy egy magyar "rajzolmánnyal" találkozhatunk a moziban. Újra. Hiszen Gauder Áron rendező (és Novák Erik producer) Nyócker című animációja nyolc éve született, és egyszer már nekirugaszkodott a vásznak meghódításának. A film bizonyos rétegek (szubkultúrák) képviselői körében aratott tetszést, (még ha az alkotók tiltakoztak is ellene, de) a South Parkra hajazó iróniája és vulgáris szleng-beszéde – az egyedi képiség és jó zene egyöntetű elismerése mellett – megosztotta a honi filmek kedvelőinek a táborát.

Gauder és társai jó érzékkel és jó időben veselkedtek neki az újraszervírozáshoz, a sajátos technikájuk hatékonyabban működik a térdimenzió adta lehetőséggel (mert hát a film címében szereplő "8D" nyilván puszta szójáték, 3D-ről van szó). Az eljárásuk lényege, hogy először a megfelelő, a forgatókönyvi helyzetekhez illő rendezői utasítások szerint rengeteg arckép-fotót (több százat) készítettek a figurák alapjául szolgáló szinkronszínészekről, amit az animátorok átrajzolva illesztettek a már megfestett testekhez, így karakterükben erős figurákat kaptak. Az élőszereplőkről történő mintázás igen hatásos, amihez találékonyan alkalmazott képteremtési háttértechnika társul. A 3D mindezt felerősíti, jobban előhozza.

A történet a régi, de…

Ugyan a filmet új bemutatója alkalmából újravágták – talán a legfontosabb változás a "bombajelenet" áthelyezése a végéről az elejére, amitől más színezetet kap a történet –, kicsit megkurtították, néhány apró snittel kiegészítették, és hangban-dalban – Dopeman bevonásával – újrakeverték. A sztori alapjában nem változott. Az ominózus pesti nyolcadik kerületben egymásba szeret két rivális, egymást rendkívüli módon gyűlölő társaság gyermeke, a cigány Lakatos Ricsi (hangja és mintája: L. L. Junior) és a magyar Csorba Julika (hangja és mintája: Roatis Andrea). A boldogsághoz pénz kell, jó sok – aminek bölcsességét trágáran egyszerű szavakkal osztja meg a nagyapa, Lakatos Guszti bá’ (hangja és mintája: Szacsvay László) –, ezért a kerületi srácok (magyarok, romák, illetve egy arab és egy kínai gyerkőc) arra állnak össze, hogy tengernyi lóvét varázsoljanak elő a semmiből. Egy fantasztikus ötlet révén visszautaznak az időben, hogy a földtörténeti őskorban a leölt mamutok maradványaiból a jelenben gazdagító olajra tegyenek szert. Az akció beválik, a hirtelen meggazdagodás látványos és ígéretes – azonban (a nagypolitikát is érintő) nem várt következményekkel jár, s Julika és Ricsi sorsa sem egészen úgy alakul, ahogy szerették volna…

Szövegkönyvi gondok

A – még – jobb vizuális kiállítás mellett még inkább szembetűnőek a Nyócker hiányosságai. A gondok a forgatókönyvből fakadnak. Orsós László Jakab, Damage és Nagy Viktor szövegkönyve nem tud eltekinteni a sztereotípiáktól, a cigány, magyar vagy bármilyen etnikumú figurákat úgy ábrázolja és dialogizálja, ahogy azt a fejünkben létező sablonok – hogy ne mondjuk: előítéletek – szerint elképzeljük. Ha ez szándékos (vélhetően az), akkor pedig a maró (ön-) gúnyra és iróniára jellemzően túl kellett volna pörgetni ezeket a sablonokat, s így a multikulturális és multi-etnikus kerületbe helyezett, időutazással és olajbányászattal bolondított Rómeó és Júlia-történet hatásosabb lett volna, vagyis a bemutatott társadalomszelet karikírozása érvényesülhetne. Koszos a tükör, mert olykor odakentnek hatnak a párbeszédek és a viccek, és amikor a szinkronszínészek – az említettek mellett: Szabó Győző, Gryllus Dorka, Fullajtár Andrea, Gesztesi Károly, Pindroch Csaba, Badár Sándor, Csőre Gábor, Rajkai Zoltán, Jónás Judit, Szabó Sipos Barnabás stb. – fizimiskájára formázott animációs figurák (főanimátor: Bóka Igor) két káromkodás között bemondanak egy-egy jó poént, elenyészik.

S bár a prostitúció és korrupció – sajnos – múlhatatlan téma, az eltelt nyolc esztendő alatt átalakult a "módszertanuk", s ma már nem egészen az ábrázolt formában működnek, mint ahogyan a VIII. kerület sem egészen az, ami egykor volt. A kísérő, olykor önálló életet élő zene azonban most is jó, a Ludditák elsőrangú rapdalai továbbra is tetszetősök, mint amiképp hézagmentesen illeszkedik Dopeman "közéleti slágere".

A Nyócker 8D – mint elődje – vizuálisan remekel, az alkotók egyedi animációs eszköze nagyon ötletes, kifejező és térhatásra teremtetett, ám nem mindig kapcsolódik hozzá a megfelelő tartalom. Technikailag minden rendben van, azonban a sztori, a szereplők, a szövegek, a film egésze nem olyan átütő, mint amilyen lehetett volna. Ha már utaltunk Jankovics Madách-animációjára, ami sajátos szellemtörténeti szemszögből közelít a humánumhoz, a Nyócker 8D (és eredeti változata) egy átgondoltabb forgatókönyvvel lehetett volna egy alsónézőpontú, "emberszagú" és hangsúlyozottabban szarkasztikus megközelítése súlyosabb tartalmaknak.

Reméljük, a film hozadéka lesz, hogy Gauder évtizede dédelgetett animációsfilm-terve, az összetett személyiségű viking harcosról és költőről szóló alkotása, az Egill végre megvalósulhat.

Kinek ajánljuk?
- Akinek bejött az eredeti változat is.
- Az egyedi animációra kíváncsiaknak.
- Nyolcadik kerületieknek.

Kinek nem?
- A trágár szövegektől irtózóknak.
- Aki a sztereotípiákon túlra tekint.
- Rasszistáknak.

6/10