Nem hittem volna, hogy ez a Travolta fiú ekkora vagány: atombombát lopni nem semmi, az egész Pentagont ugráltatni pedig egyenesen dupla balhé. Persze a másik oldalon meg csúnya dolog egy katonatiszttől így megszegni az esküt. De bombában utazni akkor is nagy poén. Azt akarom mondani, hogy a film - Rés a pajzson - ugyan közepes műalkotás de legalább nem a szokvány baromság. Na és az se semmi, hogy kívül-belül, közelről láthatom a Lopakodó bombázót, és mivel imádom az ilyen technikai ketyeréket, megmondom őszintén, hogy csalódtam: a filmen csak a makettel dolgoznak, a pilótafülkéből meg kevesebbet látni, mint egy Tupoljevből. De azért így is érdekes egy kicsit kíváncsiskodni. Szóval Travolta ellop két bombát, a drága gépet odavágja valahol a sivatagban, haverját (Christian Slater) katapultálja, hátha meghal - és azon van, hogy jó pénzért visszaadja a hadügynek a veszélyes holmit, vagy ha nem megy, felrobbantja. Magyarul: zsarol. Nem éppen rokonszenves szerep, de Travolta a Ponyvaregény óta egyre jobb, mindent meg tud csinálni itt is villog. Na most, atommal játszani önmagában is izgi, de itt van a kötelező jó fiú-rossz fiú felállás, Slater, a derék katona vissza akarja szerezni a bombát - meg egy csajt, aki belekeveredik -, és máris megvan a sztori lényege. John Woo rendező - korábban hongkongi akciófilmekben jeleskedett - most kiélheti magát a látványeffektekben, a lángoló, robbanó, véres jelenetekben. Mert itt vonat, repülő, helikopter, lift, autó - minden, ami mozog - versenyzik a sikerért... A jó katona (Slater) életbenmarad egy szép sivatagi parkőrnő (Samantha Mathis) segít neki, igaz, előbb ők is bunyóznak, a hatlövetű, hol itt, hol ott, de aztán jó haverok lesznek. (Ahova pacsi, oda puszi, bár itt semmi szex, tizenhat éven aluli moziban vagyunk...) Kanyonok, félelmetes sziklák, ősmasszívumok meg a sivatagi folyók csodálatos képein ámulok, korábban a kovbojok itt szokták kirabolni a postakocsikat, most atomvonat száguld a majdnem halálba. A tájképek most sem hagynak cserben: hiába, már Kant megmondta, hogy a természetet nem lehet überolni. Legfeljebb egy földalatti atomrobbantással: mert Travolta,hogy nagyobb nyomatékot adjon zsarolásának egy bánya mélyén fel is robbantja egyik bombáját. (Ezért van neki kettő...) A robbantást kísérő lökéshullám végigfut a sivatagon - ahogy a Móricka elképzeli! -, bár képileg tetszetősen kavarják le a jelenetet. Azért a film telitalálata mégiscsak ez a zsarolásügy, mert hogy mostanában jó üzlet atomot lopni, hol dekánként, hol mázsánként csempészik határokon át. Mi csak azt látjuk, amennyit ebből elkapnak, de azt nem, hogy mennyi jut el a vevőhöz, talán már van egy kis arzenál is oázisban, jurtában, netán garázsban. Travolta nem ennyire szemét, ő ugyanis nem terroristáknak akarja eladni az árut, de a mozi ravaszul erre a lehetőségre is játszik, mit mondjak, igaza van. Ha már a frankfurti reptéren is elkaptak egy atomcsempészt, akkor úgy látszik, hogy az atombomba is olyan lett, mint a Lehel kürtje, meg lehet fújni... (Bocs)
