A farkasok szövetsége fordulatos és izgalmas-üldözős kalandfilm, mely misztikus horrorból váratlanul racionális, de szadista rémtörténetbe csap át. 1766., XV. Lajos udvarában az a hír járja, hogy Dél-Franciaországban, Gévaudan környékén egy bizonyos fenevad, akit Bestiának neveztek el, s óriás farkashoz hasonlít, kegyetlenül gyilkolja a szegények asszonyait és gyermekeit. Grégoire de Fronsac lovagot ezért odaküldik, végezzen a szörnyeteggel és kibelezve-kitömve szállítsa a királyi udvarba. Bár Gévaudanban azt állítják, hogy a Bestia sátáni erővel bír, a lovag, mint természettudós, nem démonológiai megfigyeléseket végez, hanem logikus, valós okokat keres és talál. Feladatában számtalan segítője van, például legfőbb társa, Mani, a magnetikus irokéz indián (Mark Dacascos - Könnyező harcos), akit Amerikából hozott magával, egy rubens-i gömbölyded szépség (Émilie Dequenne), és egy titokzatos római kurtizán. De jócskán akad ronda ellensége is, akik meg akarják akadályozni küldetése teljesítésében...
Az alkotók a két és fél órába mindent beleadtak, amit csak egy kalandfilmbe lehet. Buzgó forgatókönyvírók szorgos kezei a világ minden tájáról válogatott történet szálakat bogoztak egybe: irokéz sámán, szőke vértestvér természettudós, felvértezett afrikai oroszlán, a kung-fu harcművészete, szövetkező farkasok, római kurtizán, XV. Lajos, francia forradalom, na és többszörös feltámadás. De szóba kerül szereplőként a sátán és a sárkány is. Egy ilyen vegyes csapat jól jönne egy fantasyban, de nem akkor, ha a film mindenre reális magyarázatot akar adni. Mert arra például lehet, hogy hogyan végez teljes hasonulást egy oroszlán tüskés dinoszaurusszal. Viszont arra nehezebb lenne, és szerencsére meg sem próbálják, hogy honnan tud a XVIII. századi irokéz sámán (akit mellesleg egy hawaii szigetekről származó színész, a Könnyező harcos sztárja alakít) és a Gévaudan környéki duhaj népség olyan jól kungfuzni.
A farkasok szövetsége simán magába szippantotta Az Álmosvölgy legendája (Tim Burton) misztikus horrorját, melyben Johny Depp indult a vidéken pusztító szörny nyomába. Ez utóbbi film nem kívánta mindenáron a mitikus elemeket a realitás talaján két vállra fektetni, s rendelkezett némi humor érzékkel is. Ez a mostani francia gigantikus legenda túl komolyan veszi magát. Paródia változatban talán többet tudna kihozni egy ilyen anyagból. Kár, hogy a film írói a fordulatok kedvéért végül nem hagyják a mesét meseként működni, s minden irracionális elemet szépen megmagyaráznak, majd az egészet egy kissé ügyetlen és modoros keretbe helyezik, melyben a történetet de Fronsac vendéglátója, egy fiatal márki mondja el, jó húsz év múlva. A márki alakja, olyan, mint egy világmegváltásban tisztességgel megőszült politikusé, aki miközben kitör a francia forradalom, s a nép haragja elragadja, azon morfondírozik, hogy "mit tudják ezek az emberek, milyen harcot vívtunk mi annak idején a Bestia ellen".
