A kézikamerás, minimálbüdzséjű horrorok már a kilencvenes évek végén felütötték a fejüket az Ideglelés - The Blair Witch Project kapcsán, de igazi divathullámot csak közel egy évtizeddel később indítottak el, amiben nagy szerepet játszott a spanyol [REC] című zombis horror. Mivel minden sikeres horrornak van folytatása, miért pont ez lenne a kivétel?
A magyarázat
Az első rész sikere nagyrészt a film zsigeri, nyers stílusának volt köszönhető. Az alkotók nem tököltek magyarázkodással, egyszerűen csak az arcunkba toltak tucatnyi emberhúst zabáló zombit, mi pedig legszívesebben a világból is kimenekültünk volna félelmünkben. Senki sem értette, hogy mi történik, egyszerűen csak jött a rémület, és nem is nagyon volt időnk elgondolkodni azon, mi is okozhatta. Persze azért hagytak pár nyomot a kötekedőknek, de csak éppen annyit, ami szükséges volt a feszültség szinten tartásához, és kiszúrhatták vele a sztoriért kiáltók szemét. Ehhez képest a folytatás leginkább azzal telik, hogy a két író/rendező, Paco Plaza és Jaume Balagueró magyarázzák a bizonyítványukat. A zombi vírus okait általában a zsáner leghíresebb alkotásaiban mindig elintézték annyival, hogy valami katonai kísérlet mellékterméke, vagy valamilyen ismeretlen vírus, de a két spanyol most egyenesen a katolicizmus démoni megszállásban látja a megoldást, viszont ez az új vallásos kontextus nem jó irányba tereli a cselekményt.
A Szuperzombi
Képzeljük el, hogy Az ördögűző Reganje igazából egy zombitestbe zárt démon, aki igazából nem csak egy testet képes irányítani, és a zombik mind az ő szolgái. A második rész pontosan ott fejeződik be, ahol az első abbamaradt: kommandósok hatolnak be a karantén alá vett bérházba egy egészségügyi szakértőt kísérve, sőt még egy csapatnyi érdeklődő behatoló is utat talál az épületbe a csatorna felől, csakhogy minél több embert lehessen brutálisan kivégezni a másfél órás játékidőben. A fertőzöttek természetesen előbújnak a lakásokból, sőt az első rész riporternője is visszatér. Az, hogy milyen formában, maradjon inkább meglepetés. A gond csak az, hogy az első részben néhány esetben simán kinyírt élőhalottak most gyakran szinte sebezhetetlennek bizonyulnak, sőt egy-két furcsa képességgel is színesítették a repertoárjukat az alkotók.
Summa
A túlmagyarázott történet, valamint az egészen lehetetlen produkciókra képes élőhalottak látványa sajnos egy idő után megöli a feszültséget, és nagyon érezni, hogy a csatornából érkező csapatnak pusztán az volt a funkciója, hogy legyen kinek sikoltozva menekülnie a zombik elől. Az előzmény minimalista feszültségkeltése sajnos már a múlté, a [REC] 2 csak egyike a szokásos pénzhajhász folytatásoknak. Újabb (sajnos jóval gyengébb) variáció ugyanarra a témára.
Kinek ajánljuk?
- Akinek mindegy, csak jöjjenek a zombik.
- Aki szerint minden rossz az ördög műve.
- A horrorokat két pofára zabáló embertársainknak.
Kinek nem?
- Aki az első epizódhoz hasonló színvonalra vágyik.
- Akinél a jó folytatás A keresztapa II-nél és az Aliensnél kezdődik.
- Aki fél a bezártságtól.
5/10