Rendhagyó ötletből közepes mozi született, kevés jó ötlettel, megúszós történettel és két olyan színésznővel, akiket nem is mindig tudok megkülönböztetni egymástól.
Update-kalács ház
Körülbelül egy éve várom tűkön ülve a Boszorkányvadászokat, mert bolondulok az olyan agyament ötletekért, amikor valami klasszikus sztorit/karaktert/szituációt ültetnek át indokolatlannak tűnően idegen környezetbe. A magyar cím meglepő mód elhagyta a beazonosíthatóságot megkönnyítő Jancsi és Juliska (Hansel and Gretel) előtagot s csak a Boszorkányvadászokat hagyta meg az eredetiből, így viszont el kell mondanunk, hogy bizony az ismert Grimm-figurák felnőtt változataival találkozunk – de nem úgy. A két gyerek, akik még hátulgombolós korukban sikerrel verték vissza a vasorrú bába támadását, felnővén sem álltak le a mágikus sumákságokban érdekelt vénasszonyok megleckéztetésével, s mint hivatásos fejvadászok, boszorkányokat üldöznek a széles, sűrű germán erdőkben s falvakban. Ezt az ötletet olvasva, kérem, én dobtam egy hátast és sírva vihogtam, míg fel nem locsoltak szentelt vízzel. Pedig még csak nem is ez volt az egyetlen ilyesmi figurakifacsarás a lightos vámpír-fantasy vonal mentén, a Lincoln, a vámpírvadász végül is egészen hasonló az ötletet vett alapul, hogy aztán valami történetet is kerítsen köré, mert ennyivel el lehet ugyan adni egy filmtervet, szó szerint, és a közönségnek egyaránt, de valaminek azért történnie is kell a vásznon aztán. Végül azonban sajnos a szuperhős Lincoln sem lett sokkal élvezhetőbb, mint a gejl változat, és a Jancsiéknál sem épült mézeskalácsból a ház.
[img id=448897 instance=1 align=left img]Közönségre vadászva
A Boszorkányvadászok fő gondja véleményem szerint, hogy nem tudta eldönteni, melyik korosztályt (korhatárt) célozza. Így bár nagyon helyesen nem retten meg a saját árnyékától, s bátran szakít/robbant szét emberi testeket, hogy fröccsenjen a vér a szélrózsa minden irányába, de amúgy ifjúsági filmek szintjén egydimenziós karaktereket vonultat fel a mellékszerepekben, s azokat hasonló színvonalú szituációk keretébe is zárja. Leszámítva hát a fentebb magasztalt alapötletet, pont az eredetiség és a vagányság hiányzik a filmből. A sztori nagy vonalakban oké, kicsit megúszós, de aláírom, hogy senki nem egy A Gyűrűk Ura összetettségű eposzt várt, csak valami történetecskét, hogy látszódjék, mi motiválja a szereplőket az egyik jelenetből a másikba evickélésre. Adta hát magát, hogy eltűnt gyerekek iránt kutassanak, amely ügyben persze boszorkányok a ludasok. Sőt még némi csavar is fért a forgatókönyvbe, ezt mindenképp a plusz oldalra jegyezzük fel. Nem úgy néhány dramaturgiai félrecsúszást, mint a sebzett hős(nő) nedves ronggyal tisztítása egy ellentétes nemű rajongó által, amit egymás után rögtön kétszer is megnézhetünk, hiszen két főszereplőnk van és mindkettőt épp keményen fejbe verték. Pedig amúgy nincs is nagy szükség itt elsősegélyre, hiszen a legtöbb földön kúszva, fáról leesve, házat romba döntve abszolvált harcok viszonylag ritkán hagynak nyomot a hőseink sminkjén. Ami azért már húsz éve is epic fail volt. És az se legyen már vicces, hogy valaki leesik fáról. Így végül az egész elmegy pontosan abba a zsákutcába, ahova a tavalyi év két Hófehérke-adaptációja, amikor két trükközés között Julia Roberts viccei töltötték ki a játékidőt.
Nem mind arany, ami abszurd
Tommy Wirkola norvég rendező is érzi, hogy a stílusok házasítása még mindig az egyik legjövedelmezőbb humorforrás bír lenni, ezért is készített odahaza olyan horrorkomédiákat, mint a Náci zombik. Ugyanakkor intő jel kellett volna legyen, hogy azok sem masíroztak végig az európai rajongók házimozirendszerén, sem underground csatornákon, sem a főáramban. A Boszorkányvadászok forgatásakor ráadásul még érezhetően meg is kötötték a kezét, ezért lett csak mutatóban horror, sokkal inkább családi mozi a Grimm-adaptációból. Márpedig e kettőnek összeházasítása pont nem az a kombó, ami sikerre szokott vezetni.
Kinek ajánljuk?
- Aki szereti a kifacsart klasszikusokat. Mint pl. a Hófehér és a vadász.
- Cukorbetegeknek – megszületett a saját szuperhősük!
- Olyan 12 éveseknek, akik elmúltak 16.
Kinek nem?
- Aki új vámpíros/fantasy eposzt várt.
- Akinek szemében Jeremy Renner komoly színésszé avanzsált és nem szeretne e hitében meginogni.
- Aki szerint, ha a horror címkével dobálózol, legalább légy ijesztő.
6/10
