A horror-remake-ek és a képregény-feldolgozások mellett a számítógépes játékok megfilmesítése a harmadik vonulat, amely elől mozilátogatóként mostanában nem térhetünk ki. Ezúttal Jordan Mechner világsikerű játékát érte utol a végzet Mike Newell rendező, és Jerry Bruckheimer producer személyében.
Szeretném a homokórát megállítani
Dastan (Jake Gyllenhaal) bátor és találékony utcagyerekként vonja magára a perzsa király, Sharaman (Ronald Pickup) figyelmét, aki magához veszi, és fiaként neveli vérszerinti gyermekei, Tus (Richard Coyle) és Garsiv (Toby Kebbell) mellett. Az ifjú herceg felcseperedve merész, ám önfejű harcosként vesz részt a perzsa sereg dicsőséges hódításaiban. Amikor azonban kétes információk alapján Alamut szent városa ellen fordulnak, a perzsa királyi család sorsa is megpecsételődni látszik. Az istenek a város hercegnője, Tamina (Gemma Arterton) őrizetére bízták az idő homokóráját és egy különleges tőrt, melyek segítségével az idő kereke visszafordítható, ám ez az emberi civilizáció pusztulását vonná maga után. Dastannak menekülnie kell, ugyanis nevelőapja, a király meggyilkolásával vádolják. Miután rájön a tőr titkára, a hercegnővel együtt próbálja menteni, ami menthető.
Mindent a szemnek
Jerry Bruckheimer ezúttal sem hazudtolta meg magát: nagyszabású csatajelenetekkel, pörgő akciókkal, és látványos speciális effektekkel forrósítja a légkondicionált mozitermek hűvösét. Ez azonban manapság már kevés a felnőttek szórakoztatásához. Az unásig ismert klisék (egymás iránt eleinte ellenszenvvel viseltető szerelmespár, a hős elleni igaztalan vádak, a legfőbb bizalmas árulóvá válása, kiszámítható happy end, stb.), bugyuta párbeszédek, az óvodás "humor", a döcögős történetvezetés semlegesíti az akciójelenetek, a pazar díszletek, és a látványos jelmezek pozitívumait.
Karizma van, de karizmája?
Sajnos a szereplőktől is hiába várjuk a megváltást. A festett szemmel ármánykodó nagybácsi, Nizam (Ben Kingsley) alakja sablonos, a fő humorforrásnak szánt kereskedő, Amar (Alfred Molina) csak egy gyenge Sparrow kapitány-utánzat, az eleinte titokzatosnak és delejesnek szánt, de később közönségessé és parodisztikussá váló Tamina hercegnő alakja pedig a forgatókönyvírók bénaságán, és a szerepet alakító Gemma Arterton tehetségtelenségén egyaránt elvérzett. A legjobb még a címszereplő Jake Gyllenhaal volt, de sajnos nála sem bizonyult elégnek a kigyúrt felsőtest és a rocker-frizura, a más szerepekben hatásosan megcsillogtatott karizmájával ezúttal takarékoskodott.
Szódával elmegy
Úgy látszik, a gyenge alapanyaggal Mike Newell rendező sem tudott különösebben mit kezdeni, ami nem is csoda: ő inkább olyan romantikus komédiákban és drámákban rutinos, mint a Négy esküvő és egy temetés, A Mona Lisa mosolya, és a Szerelem a kolera idején. De valószínűleg már Jerry Bruckheimer is rájött, hogy a Perzsia hercegéből nem fog tudni olyan aranytojást tojó tyúk-franchise-t alkotni, mint A Karib-tenger kalózaiból - és nem csak Johnny Depp hiánya miatt.
Kinek ajánljuk?
- Gyerekeknek és kiskamaszoknak.
- Akinek elég a látványvilág.
- Aki nem szereti a meglepetéseket és a váratlan fordulatokat.
Kinek nem?
- Aki csavaros sztorit és sziporkázó párbeszédeket vár.
- Aki Jake Gyllenhaal izmos felsőtestéért nézné meg - valóban impozáns, ámde keveset látszik.
- Akit a nagy nevek (Ben Kingsley, Alfred Molina, és persze Jake) hiú reményekkel töltenek el.
5/10
