A 39. Magyar Filmszemle nem "szemle-tipikus", de emblematikus pillanatában Tarr Béla lép a vászon elé, néhány egyszerű szóval elmondja, miért szereti ezt a filmet. Kicsit olyan, mintha "védve" lenne Mundruczó filmje, az jut eszembe, hogy Tarr filmjei előtt is talán állnia kéne valakinek, hátha jobban szeretnék, értenék a filmjeit - csak épp nem tudom, kinek kéne ott állnia... Mondhatnánk persze, hogy egy film hitelesítse csak önmagát, de a gesztust értettük, a film felmerülő esetleges "tarrbélaisága" meg van védve.
Archetipikus történet
Mundruczó nem meglepő mód ismét archetipikus történetben gondolkodik. Az Elektra testvérszerelem-alaptörténete, számos színházi-filmes munka ihletője most a Duna-Deltába helyeződik. A helyszín gyönyörű. Az organikus természeti közeggel együtt létezik-lélegzik az ember is. Az már, hogy nem olyan tiszta és ártatlan - vagy nem úgy - mint a lápba süllyedő teknősbéka, emberi természetéből ered, s a film is ezt mutatja meg.
Flóra és Fauna
Lajkó Félix (Mihail) mintha egy Tarkovszkij-film hőse lenne. A felütés is alaptoposz: a világot járt, máshol felnőtt fiatal férfi hazaérkezik a családhoz. Itt van anyja (Monori Lili), annak szeretője, illetve a történetben élettársként legitimizált pótapa (Gáspár Sándor), s a testvér, a húg (Tóth Orsi) is. A lány neve Fauna, amely a történet animális-ösztön vonatkozásai szempontjából sem figyelmen kívül hagyható, meg olyan szempotból sem, hogy a flóra által körülölelt fauna természetes egysége bontódik meg végül az erőszak, az emberi természet brutális, önző oldala által.
Zárvány
A testvérek egymásra találnak, hidat építenek a vízre (a Delta egyik legszebb beállítása), meg házat rá, hogy együtt éljenek ott. Természetesen az idillt a társadalom bontja meg, lehetetleníti el, átértelmezni azonban nem tudja. Mundruczó ugyanis nem vérfertőzésként hangsúlyozza a testvérszerelmet (a forgatókönyv társszerője a rendező mellett Bíró Yvette volt). Úgy építi fel ezt a világot, mutatja meg a természet szépségeit s kontrasztként az ember elaljasodását, hogy szükségszerű lesz a történet iránya. Hogy Mihail és Faua egy zárvány-létet teremtsenek maguknak, hogy kizárják a világot. Utóbbi azonban lehetetlen, hiszen ha az embereket közel engedik magukhoz, egyúttal lehetőséget is adnak arra, hogy amit építettek, leromboltassék.
Új koncepció
A sorstragédiát Mundruczó korábbi filmjeihez képest sokkal visszafogottabban, a naturálist a jelzésszerűvel, az organikussal felcserélve mutatja meg. Tarr Béla nagy találmányát, a főszereplő civil zenészt-egyúttal-zeneszerzőt Mundruczó Lajkó Félix személyében találta meg, Bertók Lajos halála után új koncepciót adva a Deltának. A film legszebb pillanatai hozzá és Tóth Orsihoz fűződnek.
Kinek ajánljuk?
- Azoknak, akik kíváncsiak a Duna-deltára.
- Lajkó Félix rajongóknak.
Kinek nem?
- A "tarrbéláskodással" vádolóknak.
- Természettől irtózóknak.
