Belevaló T. J. és barátai (a bokszolós, az éneklős, a baseballos, a katonás és az űrhajós kiképzettségű fiúk és lányok) tíz év körüli sikerorientált harcos fenegyerekek, tanár-idegtépő iskolarémek. Iskolájuknak még a hippi korszakban volt egy kiebrudalt igazgatója, aki azt találta ki, hogy a tanulás érdekében beszűnteti a nyári szünetet. Mivel annak idején ez nem sikerült, most a nyár megszűntetésével foglalkozik. Módszere erre természetesen a Hold lézersugárral történő arrébb pöckölése. E célból - ahogyan az már ilyenkor lenni szokott - titkos részecske gyorsítókat, lézerkilövőket, ninjákat, securityseket, tudósokat telepít a nyáron üresen álló hajdani munkahelyére. Ezzel azonban magára haragítja a környék legakcióképesebb világmegváltóit, T. J.-t és társait. Egy darabig eredményes a kölyökhaditerv, s a gonoszok futva menekülnek a vízzel töltött repülő lufik, a kecsupágyúk, s a ragacskilövők elől, de csak egy darabig...
Pontszemek, karika szemek, fehér körben úszó pettyszemek nyüzsögnek a vásznon. Nehéz végignézni ezt a Walt Disney terméket úgy, hogy távozáskor ne érezzünk enyhe agymosás-szerű tüneteket. A film minden mondatát, minden jelenetét ezerszer hallhattuk, láthattuk más amerikai filmekben s a szereplők kiszámítható bábreakciói bármily lendületesek és hősiesek is, legfeljebb mókuskerék meghajtásra elegendőek. A történet igyekszik körbelőni a gyerekeket vonzó tipikus területeket (kaland, suli, szünet, fagyi, világmegmentés stb.), ám az előcitált és ábrázolni kívánt fogalmak egysíkúvá válva, jópofáskodó klisékbe laminálva terülnek el a nézők előtt. Feltételezhető, hogy ez a fantáziaölő rajzfilm nem lesz túl nagy siker, egyrészt mert nyáron a gyerekek jóval kevesebbet járnak moziba, másrészt mivel nem kapcsolódik divatos sorozatokhoz, harmadrészt mert nézhetetlen.
