Robert Pattinson nagyon szeretne tinibálványból végre felnőtt színésszé válni: a Vizet az elefántnak is ennek a folyamatnak egy fontos, ám sajnos eseménytelen állomása.
A Vizet az elefántnak már regény formájában is sikeres volt: Sara Gruene eredetileg egy regénypályázatra írta meg a vándorcirkusz történetét. A bibliai Jákob történetét szerette volna modernizálni, néhány nagyon átdolgozott motívum (otthonról elkerült fiú, kétkezi munka, próbatételek és szerelem) mellett erre utal a főszereplő neve is: Jacob Jankowski. A 93 éves öregember visszaemlékezése képezi a kerettörténetet, elmeséli, hogyan került a cirkusz világába. A különös cím: Vizet az elefántnak magyarázatot kap a regényben, ám a filmben csak apró utalásokból derül ki, hogy az elefánt itatása majdnem hogy lehetetlen vállalkozás egy vándorcirkusz esetében. A regény 2006-ban jelent meg, és nem is kellett sokat várni, hogy film készülhessen belőle: Richard LaGravenese forgatókönyve csak kevéssé tér el a regény szerkezetétől – néhány karaktert összevont, és egyszerűsítette a jelenben játszódó szálat. Az osztrák születésű Francis Lawrence korábban videoklipek készítésével foglalkozott, készített zenés videót Jennifer Lopez, Britney Spears, a Green Day és az Aerosmith számára is, majd a Constantine – A démonvadász című képregényadaptációval játékfilmezésre váltott, sőt ő rendezte Will Smith egyik legjobb filmjét, a Legenda vagyok-ot is. A szerencseszériája a Vizet az elefántnak után sem szakadt meg, ő rendezi az Éhezők viadalának következő epizódját.
A sztárság bizony megviseli az embert: a látványosan szenvedő Robert Pattinson az Alkonyat széria lecsengése óta keresi a lehetőséget, hogy bizonyíthasson, több mint egy átlagos szépfiú. Viszont rendre rossz szerepeket választ, és ez alól a cirkuszi állatorvos sem kivétel: a reménytelenül szerelmes szépfiú figurája semmivel sem ad több lehetőséget, mint az Emlékezz rám, a Bel Ami vagy a Cosmopolis. Ennek megfelelően rendre nagyon rossz kritikákat kap, és így egyre kevésbé hihető, hogy egy újabb Brad Pitt vagy Johnny Depp karrierjének a kezdetén vagyunk.
A 35 éves Reese Witherspoon sem igazán találja a helyét gyermekei születése és válása után: 2005-ben A nyughatatlan June Carterének megformálásárt sokak meglepetésére ő nyerte a legjobb női alakítás Oscar-díját, és Doktor Szöszi sajnos azóta sem szolgált rá az elismerésre. A Vizet az elefántnak műlovarnő figurája éppen olyan sablonos, amilyennek látatlanban elképzeljük: a karakterrajz addig jutott, hogy az érzékeny nő nem bírja hallgatni, ahogyan férje kínozza az elefántot, ezért befogja a fülét. Érdekesség egyébként, hogy a két szerető között tíz év korkülönbség van: a Hiúság vásárának egy törölt jelenetében Reese Witherspoon még Robert Pattinson édesanyját játszotta.
Az osztrák tévéfilmek világából Quentin Tarantino rángatta ki Christoph Waltzot: a skizofrén jegyeket mutató cirkuszigazgató figuráját szinte ráöntötték, a Becstelen Brigantykban láthattuk, mire képes egy jó rendező kezei alatt. August figuráját mégsem találja, így egy egyszerű akarnok marad, aki összevissza csapong az érzelmei mentén. A színészek közül igazán csak jelenben játszódó kerettörténetben feltűnő Paul Schneidernek lehet igazán örülni, de az ő szerepét meg aztán tényleg akárki el tudta volna játszani.
A végén ott tartunk, hogy a Vizet az elefántnak-ban azok az igazán tekintélyt parancsoló, élvezetes részek, amelyekben feltűnik a lengyelül beszélő elefánt és produkálja magát. Illetve kisebb szerepet kapott az azóta kultuszstátuszba érkező, és a színészkedéstől mára már visszavonult Jack Russel terrier, Uggie, akit az Artistban nyújtott szereplésért kis híján Oscarra jelöltek.
A cirkusz világára tehát nem lehet panasz: a kosztümök és a díszletek felidézik a századelős vándorcirkusz hangulatát, a grandiózusabb jelenetek tényleg gyönyörűek, és a vonat végtelen labirintusa is erőteljesre sikerült, de ezek sem tudják feledtetni a történet és a színészi játék gyengeségeit.
Kinek? Állatbarátoknak, de főként elefánt- és Jack Russel terrier rajongóknak.
2/5
