Idén nyáron visszatérnek a táncelőadások a Városmajorba. A Győri Balett Anna Karenina című táncjátéka után idén a Szegedi Kortárs Balett Carmina Burana előadásának is tapsolhat a közönség. Szerelem, szenvedély, csalódás, félelmek, harcok, személyes tragédiák és halál – mindez táncban „mesélve el”. A Városmajori Szabadtéri Színpad június 24-én és augusztus 23-án este várja a tánc szerelmeseit.
Carl Orff főművét 1937-ben mutatták be Frankfurtban. A 13. századi versgyűjteményt kantátaszerűen megzenésítő Carmina Buranát eredetileg színpadi játék formájára tervezte a zeneszerző, de önmagában, oratóriumként előadva is a 20. század egyik leghatásosabb alkotása. A különböző
táncegyüttesek az 1960-as években fedezték fel magunknak a Carmina Buranát. A választás nem véletlen, hisz a darab keretszerű felépítése, pajzán lüktetése és pimasz dimenzióváltásai a művészet bármely műfajában dolgozó alkotókat folyamatosan inspirálják.
„Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
Egy lány, kinek eleve rövid élet adatott, egy pillanatra boldognak érezheti magát, a szerelem minden rosszat elfeledtető érzése elhiteti vele, hogy az élet más, szebb is lehet. De Fortuna csalfa és kegyetlen, nem törődik a pillanat szépségével. A csalódások, örömök, félelmek megélésével mindannyian egyre
többet tudnak meg önmagukról, sorsukról, lehetőségeikről – emberi mivoltukról” – Juronics Tamás.
Juronics Tamás koreográfiája számtalan szakmai elismerést kapott itthon és külföldön egyaránt. Ez az előadás máig a szegedi társulat legikonikusabb, legtöbbet játszott darabja, amit időről-időre érdemes újból és újból megnézni. Augusztus 23-án, kedden, este 20.00 órától látható az egyfelvonásos
táncjáték a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Minden fiatal színésznő szerepálma, hogy akár a színpadon, akár a filmvásznon egyszer Anna Karenina legyen. Nincs ez másképp a táncosokkal sem. Anna Karenina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül.
Titka sokrétű: nem csupán szép és bájos, hanem önazonos is. Olyan nő, aki vállalja érzelmeit, döntéseit és azok következményeit is. Tolsztoj Annával egyértelmű társadalmi kritikát fogalmazott meg a nők helyzetével kapcsolatban, egyúttal egy nagyon szerethető igazi személyiségű karaktert is teremtett.
Anna Karenina a társaság megbecsült tagja. Ám amikor bátyja kérésére Moszkvába utazik, találkozik a fényes karrier előtt álló, fess katonatiszttel: Vronszkijjal. Ekkor még nem tudja, de ettől a pillanattól fogva élete már sohasem lesz az, ami eddig volt. Tolsztoj tizenegyszer dolgozta át művét, mire a
ma ismert végső változat elkészült, amely Annát az irodalom legnagyobb hősnői közé emelte.
Az író 1873-ban kezdett bele második nagyregényébe, az Anna Kareninába, amelyről Nyikolaj Sztrahovnak írt levelében így vall: – “Ez a regény az első valódi regény életemben, nagyon megfogta a szívemet…” Tolsztoj levelezéséből tudjuk azt is, hogy Puskin műveinek hatására született meg benne az ötlet, hogy regényt ír egy tragikus élményből: 1872-ben szemtanúja volt, amikor egy fiatal nő féltékenységi rohamában egy tehervonat elé vetette magát. Az írót a halott, összeroncsolt nő látványa sokáig nyomasztotta.
A Győri Balett mára a magyar táncélet egyik meghatározó együttese. Repertoárjuk felöleli a táncművészet szinte valamennyi ágát, a klasszikus balettelőadástól a kortárs táncig, a táncszínháztól a gyerekprodukciókig. Kevés szeglete van a világnak, ahol ne léptek volna fel.
2020. július 1-jével a társulat 3. igazgatója Velekei László lett, akinek kinevezésével új korszak kezdődött a társulat életében. A nevéhez köthető darabok közül pedig most a méltán híres Anna Karenina előadással lépnek a Városmajori Szabadtéri Színpadra, június 24-én, péntek, 20 órától.
Lévai Éva
