Oroszországban még mindig vodkában mérik a boldogságot.
Ezt a tételt bizonyítja Pavel Lungin 2000-ben, a Cannes-i filmfesztivál versenyén is induló vígjátéka, amely egy Moszkvától nem is annyira távoli, ám annál apróbb bányászfaluban megtartott esküvő apropóján próbál minél realisztikusabb képet adni a mai Oroszország (valószínűleg éppen a vodkától) bűzlő valóságáról.
A történet főhőse Mishka (Marat Basharov), mint a falu majd minden férfiembere, bányászként keresi kenyerét. Évekkel korábban nagyon heves érzelmeket táplált a csinos Tánya (Maria Mironova) iránt, aki akkor, megunva az isten háta mögötti lét eseménytelenségét, modellnek állt a fővárosban. Most, öt évvel mindezek után Tánya ismét felbukkan szülőfalujában, s szinte azonnal megkéri Mishkát, hogy vegye őt feleségül. Nosza, legényünknek sem kell ennél több, az örömtől megrészegülve hatalmas dínomdánomot kezd tervezgetni, s boldogságát csupán szülei kétkedő megjegyzései halványítják el, melyek mind-mind arra irányulnak, vajon mit csinált a leendő ara olyan sokáig a hatalmas fővárosban. Ám mindezek nem ingathatják meg Mishka terveit, már ami a hatalmas lakodalmat illeti. Sokkal inkább kínos a bánya átmeneti, de annál súlyosabb fizetésképtelensége, melynek hatására a falu dolgozói immáron jó fél éve nem kapták meg járandóságukat. Ám az utolsó előtti pillanatban mégiscsak rámosolyog ifjú hősünkre a szerencse, s a jókorára dagadt fizetési csekknek hála az egész falu ünnepelheti a két fiatal nászát. S persze jó orosz szokás szerint, ahol ingyen van a vodka, ott egyre több barát és alkalmi ismerős jelenik meg, hogy aztán elszabadulhasson a nagybetűs Káosz?
A rendező előző, Luna Park című filmje egyszer már megmutatta, milyenek is a magukra hagyott, évtizedeken át beléjük sulykolt meggyőződésüktől egyszeriben megfosztott orosz átlagemberek kaotikus mindennapjai. Az akkori drámai hangnem helyett azonban most sokkal inkább a gúny és a felszabadultság érzése kerekedik felül. Olyan ez az esküvő, mintha Dogma-filmet néznénk dogmák nélkül. Az egyetlen kitétel talán csak az, hogyha vodka van, nincs nagy baj. S amíg ez olyan őszinteséggel és bájjal jön át a filmvászonról, mint ennek a filmnek az esetében, nos, addig tényleg nem lehet komoly zűr Oroszországban.
