Az anime rajongóknak jó hír, hiszen újabb anime, ráadásul teljes egészében CGI technikával, a mozikban. Rossz hír azonban, hogy a technika nem feledteti a történet hiányosságait és a rendezői kreativitást.
Manga, anime, rajzfilm
Az anime a rajzfilm általános elnevezése Japánban, valamint a szigetországon kívül a japán stílusú rajzfilmek összefoglaló neve. Az anime rajzstílusa a japán képregény-művészetből, azaz a mangából, vezethető le. Ez a rajzstílus a hagyományos japán fametszetekre, és a tekercsekre rajzolt történetek és kompozíciók stílusát, valamint az akkori amerikai képregény-stílust ötvözte. Az anime azonban csak a második világháborút követően alakult ki Japánban. Ezért jellemző a műfajra a fokozott borúlátás, a sötét jövőkép, melynek okai az atombombára és az ez okozta lelki traumákra vezethetők vissza. A jövő kép a Vexille-ben is elég sötétre sikeredett, hiszen egész Japán eltűnik, és az emberek helyét amolyan bio-robotok veszik át.
A technika újrarajzolja még az animét is
A Vexille teljes egészében CGI technikával készült. Ez magyarul számítógépen létrehozott mozgóképet takar, mely ma már 3D-s technikát jelent. Az indulás persze a 2D volt ebben az esetben is. Elsőként a 2D-s CGI-t az 1973-as Feltámad a vadnyugat című filmben használtak, míg a 3 dimenziós kép először a film folytatásában, a Futureworldben, 1976-ban volt látható. A második film, melyben e technológiát alkalmazták, a Csillagok háborúja volt, ahol a Halálcsillag tervrajzai követelték ezt a beavatkozást.
Az első igazi CGI-szereplőt a Pixar későbbi megalapítója, John Lasseter alkotta meg a Sherlock Holmes és a félelem piramisa című filmhez 1985-ben. A karakter egy festett üvegablakból összeállt lovag formájában jelent meg a vásznon. A fotorealisztikus CGI egészen 1989-ig nem jelent meg a filmiparban, amikor is A mélység titka elnyerte a legjobb vizuális effektekért járó Oscar-szobrocskát. Ezt követően a CGI a Terminátor 2: Az ítélet napjában kapott központi szerepet. Ebben a filmben a T-1000-es terminátor folyékony fém-mivoltával és alakváltó effektusaival kápráztatta el a közönséget. 1995-ben, az első teljes egészében számítógép alkotta mozifilm, a Pixar cég és a Walt Disney Company produkciója, a Toy Story - Játékháború zajos sikereket ért el. Ennek következtében sorra jöttek létre az animációs cégek, illetve a már létezők - mint például a Walt Disney Pictures - is áttértek a tradicionális animációról a CGI-re.
Vexille, az új GI Jane
A film a biotechnika és a robotmechanika korában játszódik. Egy olyan jövőben, amikor Japán védve saját, szabad fejlesztéseit egy ultramágneses pajzzsal levédi és eltakarja magát a világ elől. A pajzs már tíz éve takarja ki Japánt a világ-szeme elől. A történet 2077-ben játszódik, amikor az amerikaiak egy különleges csapatot küldenek Japánba, hogy megnézzék mi történt tíz év alatt, a pajzs aktivizálása óta a szigetországban. A csapatot két parancsnok irányítja. Az egyikük egy nő: Vexille, a másik Leon, a barátja. Megdöbbentő titkokra bukkannak nem csak Japán történetében, hanem a sajátjukéban is.
A biológia és a technika összefog az ember ellen
A film legnagyobb trükkje, hogy biológia úton változtatja a már meglévő embereket robotokká. Így a technika és a biológia közös erővel győzi le az embert. Ennek a kivitelezés szempontjából van igazán előnye: nem kellett kitalálni valami új robotot, rendszert, gonoszt. Az újdonságok kedvelői, amúgy sem kapnak túl sok mindent a filmtől. A titkos misszióra induló SWORD tagjai úgy néznek ki, mint Ripley, amikor a robotrakodóba ül. Az ellenállók autói, mintha a nem rég vetített Halálfutamból kerültek volna elő. A gonoszok központjába való betörés a Csillagok háborúját idézi. A Dűnéből ismert homokféreg, itt most fémféreggé alakul, melynek lenyűgöző látványához szükség van a CGI teljes apparátusára. Azonban hiába a lenyűgöző látvány, hiába spóroltak a színészeken, a kreativitásból nem jutott túl sok ebbe a filmbe. A figurák arcjátéka Steven Seagal-t idézi, a párbeszédek pedig a Barátok közt színvonalán mozog. Hiába a technika és az általa létrehozott látvány, egy jó filmhez, egy jó anime-hez ennél sokkal több kell!
Kinek ajánljuk?
- Anime fanoknak.
- Feministáknak.
- A zöldeknek.
Kinek nem?
- Biológia professzoroknak.
- A magyar népmesék kedvelőinek.
- Kismamáknak.
5/10
