Hosszú évtizedek hallgatása után itthon is ismerős lett Nicolas, a párizsi kisiskolás diák, aki a mai napig is a francia gyerekirodalom egyik kedvenc karaktere, a róla megjelent történetek szülőhazájukban nagy példányszámban fogytak és fogynak. Ha azt mondom, Asterix vagy Lucky Luke, sokan kiáltanak fel itthon örömükben, pedig a mai korban játszódó Nicolas történetek legalább olyan jó szórakozás forrásai, amin egyszerre nevet gyerek és szülő.
1956-1959 között a belga The Mosquitóban jelentek meg azok a novellák, amelyeket a neves francia ifjúsági regényíró, René Goscinny szerzett, és amit 1960-ban kötetbe gyűjtve jelentettek meg A kis Nicolas címmel Jean-Jacques Sempé, még ma is élő francia képregényes híressé vált illusztrációival. Goscinny neve itthon is ismerősen csenghet. Aki A kis Nicolas történeteit esetleg nem ismeri, Asterix nevéről valószínűleg hallott már, így van fogalma arról, hogyan lehet gyerekeknek humoros történetet írni. Az első könyvet 13 másik követte, melyek azóta így több generáció olvasmányai lettek. Egynémely regény több nyelven, így magyarul is megjelent, meglepő hát, hogy 2009-ig egyáltalán nem volt semmilyen adaptáció. Érdekes módon azonban ezzel a filmmel egy időben, szintén 2009-ben animációs tv-sorozat formájában is megjelent, ami jobban illeszkedik az eredeti verzió rövid történetes felosztásához. Ezzel szemben Laurent Tirard filmje, ami eredeti nyelven az első regény, A kis Nicolas címét követi, magyarul Nicolas az iskolábanként került mozikba. A regény egymásba nem kapcsolódó rövid történetekből áll, amelyekben csak a szereplők, és persze a stílus közös. Ehhez a filmhez alkotott keret tette filmszerűvé azt, ami a film elején feladott házi feladattal lesz teljes, 87 perc után visszakanyarodva, kicsit ars poetica módjára lezárva azt.
Mindenesetre elmondható, hogy kár volt több, mint öt évet várni a párizsi kisiskolás fiú történetének magyarországi premierjével, hiszen a Maxime Godart alakította érzékeny és intelligens kisfiú története egyaránt kiüti a cukiságmérőt, és jelent más és más poént gyerekeknek és az őket elkísérő szülőknek. A gyerekek olvasatában Nicolas egy kalandfilm főszereplője, aki az osztályba járó fiúkkal különleges küldetés teljesítésére indul. Meggyőződése, hogy testvére születik, aki miatt őt szülei majd jól elhanyagolják, és a külső sötétségbe vetik. Persze ehhez számtalan ötlet merül fel, amit 8 éves fiúkból álló társaság el tud képzelni, és ahogy azt meg tudja valósítani… Mindeközben a szülők apró kis játszmáikat játsszák a főnökkel, a szomszéddal vagy éppen egymással. A francia kisember elképzelései a jobb, gazdagabb világról, magasabb társadalmi státuszról – mindez egy 8 éves gyerek szemszögéből és stílusával.
A Nicolas az iskolában legnagyobb erénye, hogy hűen át tudta ültetni René Goscinny stílusát, és a film alkotói is meg tudták teremteni azt a kissé varázslatos, már-már szürreális, színes-szagos, kalandos világot, ami a kisiskolások még gondtalan életét tükrözi. Ezzel a felnőtt számára világosan látható gondtalan gyerekkorral együtt ott van a kalandos gyermeki lét, amibe néhol bája, néhol kegyetlensége tud újabb színt vinni. A Nicolas az iskolában a legjobb gyerekfilmek közé került, ahol csupa nagybetűvel írhatjuk: az alkotók tudták, hogyan viselkedik egy kisiskolás, de közben arról sem feledkeztek meg, milyen jó nevetni a kispolgár felnőtt bukdácsolásain is. Gérard Jugnot, a Kóristák énektanárának cameója az osztállyal, amelyiket nem lehet megtanítani énekelni, hab a tortán.
Az ADS Service forgalmazóként még októberben mozikba hozta a történet és a regénysorozat később megjelent darabját, a 2014-es A kis Nicolas nyaralt. Minden valószínűség szerint meg voltak elégedve a hazai fogadtatással, így kerülhetett most a vászonra itthon is a történet eredetileg elsőként megírt filmje. Hogy a maradék 12 könyv valamelyikéből lesz-e még mozgókép, nem tudni, de ha igen, abból mindenképpen kellene idehaza is.
