Mielőtt beültem volna a filmre, pont azon gondolkodtam, régóta vágyom egy olyan misztikus thrillerre, amiről aztán napokig lehet beszélni. Hát, erre még mindig várnom kell…
Nem szeretnék igazságtalan lenni, ezért gyorsan hozzáteszem, egyáltalán nem olyan bűn rossz, sőt, az első 30-40 perc kellemesen lassú tempója valami izgalmasat ígér, és akkor jön a hidegvíz... Nem is egyszer!
Tulajdonképpen teljesen a végén jövünk csak rá, hogy a sztori nagyon kevés, szinte már felmerül bennünk a kérdés, kitesz-e egy egész mozifilmet. Bevallom, én az utolsó percekben is reménykedtem egy “ez igen, erre nem számítottam” jelenetre vagy pár nagyon maradandó hangulatképre. A hangsúly ez utóbbinál a “nagyon” szón van, mert azért azt nem mondhatnám, hogy nem volt meg az atmoszférája, sőt, az olasz helyszínnek és Sir Anthony Hopkins-nak köszönhetően inkább a pozitívumok közé sorolható.
Inkább. Ez itt a kulcsszó mindenben. Hopkins is inkább kiemelkedően alakított, mint hozta a megszokott színvonalat, de úgy is fogalmazhatnánk, hogy amit lehetett, kipréselt a számára megírt szerepből. Az ifjú pap, illetve az őt megformáló Colin O'Donoghue viszont inkább közömbös volt, mint kiábrándult, erőpróbái inkább semlegesnek hatottak, semmint meggyőzőnek.
De térjünk csak vissza a sztorira, mint leggyengébb láncszemre! A rítus egész egyszerűen egy ördögűzős film – bevallom, a cím alapján én egy szektás thrillerre számítottam –, középpontjában a szokásos hitevesztett karakterrel, aki végül furcsa módon mégis az ördög közbelépésével talál vissza az útra.
Ifjú papunk egyébként nem az a könnyen meggyőzhető típus annak ellenére, hogy egy idő után már megdönthetetlen bizonyítékok állnak rendelkezésére a gonosz létezését illetően, sőt, ne csodálkozzunk, ha azt vesszük észre, mi magunk kezdjük őt noszogatni, lévén, hogy ez már tutira csak az ördög lehet, egész biztosan más racionális magyarázat nem jöhet szóba, ideje tehát félretenni a kétségeket.
És lám, a végén valóban helyre áll minden, az elveszett bárány megkerül, igaz pásztor válik belőle, aki újra képes hinni, az már más kérdés, hogy ezt mi nem hisszük el neki.
6/10 pont
