Biztos azt hiszik, hogy ez egy remake vagy egy technikai felújítás, mint a Csillagok háborúja. De nem, ez egy vadiúj film, csak ugyanabból az alapanyagból készült, mint az eredeti. Emlékeznek még a sztorira? A gaz majmok felülkerekednek az emberi fajon, uralmuk alá hajtanak bennünket, speciális törvények szerint élhetünk és mozoghatunk, teljes a diktatúra. Aztán jön egy Idegen, aki csak annyit lát, hogy az emberek hagyták magukat leigázni egy kevésbé intelligens, ám sokkal agresszívabb faj által. Innen sejthető a vége-főcímig tartó következő nyolcvan perc. A filmet három dolog menti. Először a bennünk élő gyerek, aki újra szeretné látni és élvezni A majmok bolygóját, úgy mint tíz-húsz-harminc éve. Másodszor a filmes technika fejlődése. Itt már nem a Futrinka utca lakóira hasonlítanak a maszkok, a majmok valódinak tűnnek, az állkapcsuk is mozog beszéd közben. A környezetük és az életük is sokkal átgondoltabb, mint volt régen. Látványos lett és profi, bár a maga módján az eredeti változat is az volt a maga idejében. Harmadszor Mark Wahlberg, illetve az ő - playboyos körökben nem kis irigységgel emlegetett - méretei. Markról a Boogie Nights óta köztudott, hogy a kör- és a hosszmérete egyaránt bekerülhetne a Guinesse-rekordok könyvébe. Mostani szerepét is csak azután vállalta el, amikor már tuti volt, hogy nem kell ágyékkötőben játszania. Ő menti meg az emberiséget ( a filmben!).
