Az Egy makulátlan elme örök ragyogásától az Eredeten át A John Malkovich menetig.
Húsz éve mutatták be minden idők talán legjobb romantikus sci-fijét, az Egy makulátlan elme örök ragyogását, amelyben Charlie Kaufman író zseniális ötlettel állt elő: egy új eljárás lehetővé teszi, hogy kitöröljünk emlékeket az agyunkból, és ezzel a lehetőséggel élnek is a főszereplő exek.
Összeállításunkban kiválogattuk a hasonlóan szellemes, „fejben játszódó” filmek legjavát.
Változó állapotok (1980)
Ken Russell sci-fi-horrorjában William Hurt játssza Eddie Jessupot, a tudóst, aki egy kollégájával együtt kutatja az emberi evolúció eredetét. Egy teória szerint az agy feltáratlan területei évmilliókra visszamenőleg megőrzik a genetikai fejlődés során végbement változások információit. Hosszú ideje nem jutnak eredményre, így Eddie egy indián törzs szárított gombájával drogozza be magát, azt remélve, hogy az emberi tudat különböző szintjeit fedezheti fel, ehelyett azonban egy majomszerű szörnyeteggé változik.
Russell vibráló színekkel és gyors vágásokkal akarja a nézőt „más állapotba” hozni, hogy minél jobban el tudjon merülni a főhős tudatalatti spirituális utazásában. A mozgóképes hallucinációkat részben a 2001 – Űrodüsszeia „csillagkapu”-jelenete ihlette.
Total Recall - Az emlékmás (1990)
A Philip K. Dick műve alapján forgott Paul Verhoeven-moziban, miután 2084-ben járunk, a hamis emlékek beültetése szinte mindennapos, így amikor a Schwarzenegger által megformált főhős, Quaid Mars-utazást (pontosabban arról szóló emlékképeket) rendel, annak semmi akadálya. A beültetési folyamat során azonban némi zavar támad, és kiderül, hogy Quaid valójában járt már a Marson, sőt, kulcsfontosságú szerepe volt az ott zajló felkelésekben. Csakhogy mivel épp egy hamis emlékeket beültető procedúra vette kezdetét, a néző nem tudhatja, mindez a valóság, vagy csak a főhős lázálma.
Van azonban egy készséges asszisztens, aki eligazít: amikor Quaid „utazása” megkezdődik, az Ernie nevű férfi nézegeti a programot, ami leírja, hogy a hős mit „rendelt”, és csak úgy foghegyről odaveti, hogy „nahát, kék ég a Marson, ez valami új”. A film végén pedig azt láthatjuk, hogy Quaid és harcostársa/szerelme, Melina (Rachel Ticotin) megcsodálja a Marson a kék eget. Szóval a mindentudó Ernie már előre elárulta a nézőknek, hogy Quaid fantasztikus kalandja nem fantázia, hanem valódi emlék volt (mivel tudta, amit senki más, hogy a Marson is kék az ég).
A John Malkovich menet (1999)
Spike Jonze bizarr, de rendkívül szórakoztató filmjében egy pár (John Cusack és a felismerhetetlenül átlagos Cameron Diaz) különös rejtekajtóra bukkan egy irodai szekrény mögött. A sötét alagúton keresztül a hollywoodi sztár, John Malkovich agyába jutnak – a szó legszorosabb értelmében.
A dologból hamar üzletet csinálnak: kétszáz dollárért árulnak egy John Malkovich-menetet, ami kicsit olyan, mint a kábítószer. Nem csoda, hogy a feleség túlságosan is rákattan a dologra, ahogy az sem, hogy a férj élete is teljesen a feje tetejére áll. Itt Malkovich alapvetően nem színészként van jelen (bár szerepel a filmben saját magát megformálva), hanem jelenségként, megfoghatatlan fogalomként, a vágy titokzatos vágyaként – teljesen érthető módon. A korábban többek között a Beastie Boys, az R.E.M. és Björk dalaihoz videóklipeket rendező Spike Jonze első filmje váratlan arculcsapásként érkezett, hiszen ilyen összetett sztorit ritkán látni, bár ebben a forgatókönyvíró Charlie Kaufmannak is nagy szerepe volt.
A sejt (2000)
Tarsem Singh 2000-ben bemutatott, pszichedelikus lázálomra emlékeztető sci-fi-horrorjában a nem túl távoli jövőben egy forradalmian új technológia segítségével be lehet hatolni az emberek agyába. Az eljárás kiötlője, a pszichoterapeuta Catherine Deane (Jennifer Lopez) kap is egy megbízatást az FBI-tól arra, hogy jusson be egy frissen elfogott, kómában fekvő sorozatgyilkos (Vincent D'Onofrio) elméjébe, aki a női áldozatait vízzel teli üvegkalitkába zárja – a legutolsó foglyának holléte azonban egyelőre ismeretlen. Az idő tehát szorít, csakhogy arra, amit a doktornő a mélyalvásban fekvő gyilkos agyában talál, ép elmével nem lehet felkészülni.
Vanília égbolt (2001)
A jóképű, gazdag, karizmatikus David (Tom Cruise) egy New York-i kiadó ifjú vezetője. Gondtalan és felelőtlen életvitele elbűvölő, mégis, mintha hiányozna belőle valami. Egy éjjel megismerkedik álmai asszonyával (Cameron Diaz), aki azonban meghal, ám David ezután a románc, a gyanakvás, a szerelem és szex szédítő forgatagába zuhan, és azon veszi észre magát, hogy kétségbeesetten keresi saját lelkét, és már egy Sofia nevű nő (Penélope Cruz) az, akiért megőrül.
Csakhogy a film végére kiderül, hogy David bonviván élete csupán illúzió: egy balesetben szétroncsolódott az arca, így esélye sem volt a boldogságra, ezért aztán megegyezett egy Life Extension nevű céggel, ahol az öngyilkosságát követően kómában, helyesebben „éber álomban” tartják – immáron 150 éve. A film az 1997-es spanyol Nyisd ki a szemed remake-je.
Egy makulátlan elme örök ragyogása (2004)
Michel Gondry romantikus sci-fijében Joel (Jim Carrey) döbbenten fedezi fel, hogy barátnője, Clementine (Kate Winslet) kitöröltette az agyából eseménydús kapcsolatuk minden emlékét. Kétségbeesésében ő is felveszi a kapcsolatot az eljárás feltalálójával, Dr. Howard Mierzwiakkal (Tom Wilkinson), hogy kitöröltesse a lányt a saját emlékezetéből. De ahogy Joel emlékei fokozatosan eltűnnek, úgy ébred rá újra a Clementine iránti szerelmére. Agya rejtett zugainak mélyéről olyan erők működnek, amelyek megpróbálják megakadályozni az eljárás sikerét. Dr. Mierzwiak munkatársai (Kirsten Dunst, Mark Ruffalo és Elijah Wood) egyre mélyebbre és mélyebbre hajszolják a ketyerékkel a fején szunyókáló Joelt a saját emlékeinek útvesztőjébe.
Mr. Nobody (2009)
Jaco van Dormael filmje nagyon komolyan megdolgoztatja a néző agyát, mert egyszerre több alternatív (és fiktív) idősíkban játszófik. A történet a XX. és a XXI. század között, de egyazon karakter életében, pontosabban a képzeletében játszódik.
Nemo Nobody hétköznapi életet él feleségével, Elisével és három gyermekükkel, mindaddig, amíg egy napon a valóságra ébred idős öregemberként, 2092-ben. Mr Nobody a maga 120 évével a legidősebb ember és egyben az utolsó halandó is a Földet benépesítő új és halhatatlan emberi faj tagjai között. Ám ez úgy tűnik, nem igazán izgatja, mivel csak az érdekli, valóban azt az életet élte-e, amely a legmegfelelőbb volt a számára, valóban azt a nőt szerette-e, akit neki szántak, és azokat a gyerekeket nevelte-e, akiket kellett. Ennek érdekében különös mentális utazásra indul: elképzeli, hogyan alakult volna a sorsa, ha élete egy pontján más döntést hoz.
Eredet (2010)
Pont a csavaros sci-fi-thrillerek nagymestere, az Oscar-díjas Christopher Nolan ne próbálná ki, milyen az, amikor (majdnem) az egész sztori egy karakter fejében, pontosabban az álmaiban játszódik? A filmben Leonardo DiCaprio alakítja az ipari kémkedés legzseniálisabb bűnözőjét, aki belopózik a szundikáló áldozatai álmaiba, és hozzáfér a legtitkosabb információikhoz. Egy titokzatos megbízó (Ken Watanabe) visszautasíthatatlan és életveszélyes ajánlattal keresi fel hősünket és csapatát (Joseph Gordon-Levitt, Elliot Page, Tom Hardy): egy gondolatot kell elültetnie a haldokló milliárdos fiának (Cillian Murphy) tudatalattijába úgy, hogy a célszemély elméje ebből ne vegyen észre semmit.
Bónusz filmek: az alábbi produkciók ugyan nem sci-fik, de a témájukat illetően nagyon is itt a helyük.
+1 Azonosság (2003)
James Mangold thrillerében tíz titokzatos idegent kényszerít egy elhagyatott motelbe az ítéletidő. A balesetet okozó Ed (John Cusack), Rhodes (Ray Liotta), a veszélyes fegyencet szállító rendőrtiszt, a gyönyörű Paris (Amanda Peet), egy rejtőzködő szerelmespár, a megsérült család és a szálló állítólagos tulajdonosa hamar rádöbbennek, hogy egy sorozatgyilkos célpontjaivá váltak. Ahhoz, hogy túléljék az éjszakát, rá kell találniuk a titokra, ami összeköti őket.
A nagy csavar az, hogy a 10 idegen valójában egyetlen ember 10 különböző személyisége. A motel álvalóságát az orvosai hozták létre, hogy kiderítsék, a 10 személyiség közül melyik hajlamos a gyilkosságra. Edre gyanakodnak, de valójában a 9 éves Timmy a gyilkos.
+2 Viharsziget (2010)
Martin Scorsese csavaros pszichothrillerét, amiben semmi sem az, aminek látszik, Dennis Lehane (Titokzatos folyó, Hideg nyomon) regénye alapján készítette. Kedvenc színésze, Leonardo DiCaprio egy rendőrbírót alakít benne, akinek egy Massachusetts állam partjainál fekvő kis szigeten található elmegyógyintézethez kell utaznia. Itt tartják fogva az Egyesült Államok legveszedelmesebb elmebeteg bűnözőit, egyikük azonban megmagyarázhatatlan módon megszökött. Daniels nyomozónak nemcsak a munkáját hátráltató pszichiáterrel, hanem saját démonaival is meg kell küzdenie.
A szigeten semmi sem stimmel, minden fenyegető aurával bír, és mindenhol ott vannak a remekül elrejtett jelek. Mármint számunkra, nézők számára, akik aztán a homlokukra csaphatnak, hogy hát innen már tudnunk kellett volna! Mit is? Hogy Daniels maga is az elmegyógyintézet egyik ápoltja, az ember pedig, akit a nyomozó a társának hisz, az orvosa. A férfi azért kattant be, mert végzett a feleségével, aki megölte három gyereküket.
+3 Agymanók (2015)
A Pixar nagy sikerű animációs felnövéstörténete egy zseniális ötletre épül. A főhős a tinédzser Riley, akinek csendes, kertvárosi élete a feje tetejére áll, amikor édesapja a nyüzsgő San Franciscóban kap munkát. A lányt ez felzaklatja, és ezt látjuk is az érzelmein – mármint szó szerint, mert Derű, Bánat, Harag, Majré és Undor megelevenednek. Az érzelmek a Riley agyában található Központban laknak, mindennapi munkájuk során pedig azon dolgoznak, hogy a lányt átvezessék a hétköznapok kihívásain. Ahogy Riley az érzelmeivel küzdve próbálja megszokni San Franciscót, a Központban kitör a káosz. Bár Derű, Riley első számú és legfontosabb érzelme megpróbálja a dolgok pozitív oldalát láttatni, összetűzésbe kerül a többi érzelemmel, akik másként vélekednek arról, hogyan kell viselkedni egy új városban, egy új otthonban és egy új iskolában.