Az őrült filmes elméletek szinte egyidősek az internettel – még szinte meg sem jelent egy film, de már ellepik a világhálót az olyan teóriák, hogy a főszereplő valójában végig halott, vagy hogy az egész sztori csak az egyik szereplő fejében zajlott le. Ám még ezek közt is akad olyan, amire felkapjuk a fejünket: ha abból a bizonyos fénytörésből nézzük a filmet, még az is lehet, hogy az elmélet igaz. Következzen öt ilyen teória, ami fenekestül felforgatja kedvenc filmjeinket.

A nagy Lebowski (1998)

A Coen testvérek filmjét már sokféleképpen értelmezték: van aki szerint ez egy Alice csodaországban-parafrázis, más szerint a film megjósolta a szeptember 11-i terrortámadást. De van egy ennél összetettebb elmélet, mely szerint

az egész sztorit a Tarot pakli ihlette, és minden karakter egy-egy kártyalapot személyesít meg:

például Töki (Jeff Bridges) a Bolondnak feleltethető meg, aki bölcs, de olykor mégis hibázik. A Bolondot általában úgy ábrázolják, hogy leeseik egy szikláról: Tökinek is gyakran meggyűlik a baja a gravitációval.

Idétlen időkig (1993)

A kultikus vígjátékban Bill Murray kénytelen újból és újból átélni azt a napot, amit a legjobban utál: a Mormota-napot. Egyes elméletek szerint

a film valójában a pszichoanalízis metaforája,

aminek lényege, hogy a páciens felfedezze az életében ismétlődő negatív mintákat és túl tudjon lépni rajtuk. A filmben ez szó szerint valósággá válik, hiszen Murray karaktere minden egyes Mormota-nap ugyanúgy viselkedik, de csak akkor fog a hőn áhított másnap felébredni, ha leveti a korábbi viselkedésmintákat.

Aladdin (1992)

A Disney animációs filmjének központi karaktere ezúttal nem a lámpást megtaláló csóró fiú, hanem maga a Dzsinn, aki ellopja a show-t. Olyannyira, hogy hol Jack Nicholsont, hol Groucho Marxot, hol pedig például Arnold Schwarzeneggert utánozza – ami némi folytonossági problémát sejtet. A sztori elvileg Az Ezeregyéjszaka meséinek idején, valamikor a 8–14. század környékén játszódik, ám a Dzsinn olyan embereket utánoz, akik akkor nem hogy nem éltek, de még csak tervben sem voltak. Hacsak

ez a sztori nem a múltban, hanem a jövőben, mégpedig egy posztapokaliptikus jövőben játszódik.

Az elméletet alátámasztani látszik a Dzsinn egy elejtett félmondata, miszerint az elmúlt 10 ezer évet a lámpásban töltötte. Mivel felismeri a 3. századból származó ruhákat, valamikor akkortájt kellett, hogy a lámpásba zárják, ehhez jön még, hogy 20. századi hírességeket figuráz ki, tehát a cselekmény valamikor 11 970 körül játszódik. Hogy miért nem olyan futurisztikus a környezet, mint a legtöbb sci-fiben? Mert egy nukleáris háború eltörölt mindent, de néhány dolog még megmaradt: ilyen a repülő szőnyeg és a beszélő papagáj.

Ez is érdekelhet

5 filmes pillanat, amitől elakad a lélegzeted

Se pisszenni, se moccanni nem bírunk, míg tart a jelenet.

Tovább

Szárnyas fejvadász (1982)

Ridley Scott kultikus sci-fijének egyik legnagyobb rejtélye az volt, hogy vajon a kétértelmű lezárásból kiindulva a Harrison Ford által alakított Rick Deckard maga is replikáns-e? Erre maga Scott adta meg a választ 2014-ben (igen, az), de ezzel még nem értek véget a különös teóriák. Az egyik legérdekesebb elmélet az egyik mellékszereplővel, a sovány, bajszos, bottal közlekedő fickóval, Gaff-fal (Edward James Olmos) kapcsolatos, aki szinte az összes kulcsjelenetnél felbukkan, de igazából nincs semmi dramaturgiai funkciója. Vagy mégis? A teória szerint ugyanis

mivel Deckard replikáns, ezért valaki más emlékeit őrzi, ez a valaki pedig Gaff,

aki korábban replikánsvadász volt, de a sérülése miatt visszavonult, ám a tapasztalatát nem akarták veszni hagyni, így átültették Deckardba – ez megmagyarázza azt, miért olyan mogorva, és miért tudja, hogy mit álmodik Deckard.

Grease (1978)

John Travolta musicaljének van egy sötét olvasata is, miszerint az egész sztori pusztán Olivia Newton John fejében játszódik le – ezt az elméletet elsősorban a nevetséges befejezés inspirálta. Az utolsó dal ugyanis úgy ér véget, hogy John Travolta Dannyje és Olivia Newton John Sandyje beszáll egy autóba, ami felrepül az égbe. Mivel a film többi része nem utal semmilyen fantasztikumra, ez a jelenet nagyon is kilóg, és üvölt az értelmezésért, ami egyesek szerint az, hogy Sandy úton van a mennyországba – még integet is a többieknek. A teória azt állítja, hogy a Grease egyetlen valódi pillanata, amikor Danny és Sandy először találkozik a tengerparton és a lány majdnem megfullad – ezután Sandy oxigénhiányos, haldokló tudatába lépünk be, amint elképzeli az életét a fiúval, majd az utolsó jelenetben meghal.

(via Listverse)