Befejezéséhez közelítenek a múzeum tetőkertjének munkálatai is, melyen változatos növényfajokkal gazdagon beültetett, több mint 7.000 négyzetméteres zöldfelületet alakítanak ki. A Napur Architect által tervezett épület belsejében is a tervek szerint haladnak a munkálatok, hamarosan befejeződnek a szakipari munkálatok, így a kiállítóterek építése és gépészeti terek kialakítása is. A rangos nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson 2018-ban tervei alapján a világ legjobb középületének választott s egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntetett új Néprajzi Múzeum 2022 tavaszán nyitja meg a kapuit.

Az új Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye lesz, mely a Városligeti fasornak a parkhoz csatlakozó végében épül meg. Ez a terület az Andrássy út megépítése előtt hagyományosan a Liget kapujaként szolgált, s a múzeum elkészültével jövő tavasszal ismét a park egyik fontos bejárata lesz. A múzeum munkálatainak 2017-es kezdetéig itt rendkívül méltatlan és környezetkárosító módon egy több mint ezer autót befogadó, részben lebetonozott, részben kockakővel burkolt parkoló állt, mely immáron a múlté, az elkészült intézményt megújult zöldfelület és egy hangulatos promenád fogja körülölelni.

„Európa jelenleg legnagyobb léptékű kulturális tartalmú városfejlesztésének, a Liget Budapest Projektnek részeként épülő Néprajzi Múzeum kivitelezése az előzetes tervek szerint halad, tavaly szeptemberben az építkezés elérte legmagasabb pontját, év végén pedig szerkezetkész állapotba került. Idén év végére pedig látványos módon fordult célegyenesbe az építkezés, hiszen elkészült az épület ívesen emelkedő „domboldalait” körülölelő, impozáns üveghomlokzat.” – hangsúlyozta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Erre az „üvegfüggönyre” pedig egy egyedi és karakteres, közel félmillió pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszter szerkezetű fémrács hálót feszítettek körbe. A pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsokba, melyekből több mint 2.000 darabot rögzítenek fel az épületre. A kis kockákból 20 magyar és 20 nemzetközi (többek között venezuelai, kongói, kameruni, mongol, kínai és melanéz) néprajzi motívum kortárs újraértelmezéseként megszülető formák álltak össze.

Ez a különleges megoldás nem csak esztétikailag egyedi és formabontó, hanem műszakilag is fontos eleme a homlokzatnak, hiszen az épület árnyékolását is biztosítja, hozzájárulva az energiatakarékos működéshez.

„Az épület másik jellegzetességének, a hatalmas, gyakorlatilag a Városliget zöld kiterjesztéseként funkcionáló tetőkertnek a kialakítása is hamarosan befejeződik: több mint 3.000 köbméter, speciális tápanyagokkal dúsított termőtalajt terítettek el az épület domboldalain, melyekbe növényeket és fákat ültettek. Virágos és hagymás évelőkből mintegy 1.500, lombos cserjékből 7 db, örökzöldből közel 100 db, díszfűből majd 700 példányt ültettek el. Összességében 7.300 négyzetméternyi parkfelületet alakítanak ki az épület tetőívén.” – tette hozzá dr. Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója. A szabadon bejárható park hangulatos közösségi térként várja majd a Városliget látogatóit, legmagasabb pontjain különleges panorámát nyújtva a Városligetre és a Hősök terére.
Nem csak a felszínen haladnak jó ütemben a munkálatok: az épület mintegy 60 százaléka térszint alatt kap helyet, ahol befejezésükhöz közelítenek a szakipari munkálatok, összes mintegy 3.000 m2 gépészeti területet alakítottak ki az épület ellátásához. A világszínvonalú kiállítóterek építése is hamarosan elkészül, a Néprajzi Múzeum korábbi Kossuth téri bemutatóhelyhez képest több mint háromszor nagyobb, összességében közel 7.000 m2-es alapterület áll majd rendelkezésre a múzeum szakembereinek.

A megnyitó kiállításokról
A Városligetben való megjelenés korszakos változás lesz, hiszen a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, amely eddig még nem működött olyan épületben, amit eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak volna ki. Most a múzeum a korábbi kiállítóterek többszörösével lel új, kifejezetten a számára épített otthonra a Városligetben, ahová tulajdonképpen hazatér: a nagyközönség számára 1896-ban itt, a Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek.

„A Néprajzi jövő tavasszal egy, a múzeum hazaérkezését bemutató látványos időszaki kiállítással várja a látogatókat több, mint 1.000 négyzetméteren, „Megérkeztünk” címmel, amely a gyűjtemény legjelesebb, emblematikus tárgyaiból mutat be, mintegy annak keresztmetszeteként, egy különleges válogatást.  Ugyancsak az épülettel egy időben nyílik meg több, mint félezer négyzetméteren az interaktív és látványos ZOOM tér is, amely egy különlegesen installált tárgyegyüttes bemutatásával egy egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre.” – emelte ki Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum főigazgatója. A ZOOM térben az értelmezés helyett elsősorban a látvány kap hangsúlyos szerepet, így új összefüggésbe helyezve találkozhatunk itt például a világon fellelhető legrégebbi, 1673-as székelykapuval s egyik legnagyobb tárgyával, egy egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajóval (Herman Ottó gyűjtése 1898-ból a Balatonról), de szerephez jutnak itt például változatos formájú tűzcsiholó vasak is közel 700, a Néprajzi Múzeum sokszínűségét bemutató tárgy mellett. A ZOOM tér másik impozáns eleme az Ősrobbanás elnevezésű monumentális vitrin (7 x 3m) lesz, melyben 170-nél is több tárgy kap helyet.

Különleges élményt fog nyújtani az épület főlépcsője mellett 40-40 méter hosszan és több méteres magasságban elhelyezkedő, mintegy 3000 műtárgyat felvonultató Kerámiatér is, amely bepillantást enged a kerámiagyűjtemény mennyiségi dimenzióiba, és felvillant számos olyan társadalmi témát, amelyet a múzeumi tárgyakon keresztül más megvilágításban láthat a látogató, mint a hétköznapokban. Ebben a lenyűgöző kiállításban és látványtárban több ezer kerámia tárgy kerül bemutatásra a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből.

Az új Gyűjteményi kiállításról
Az új Néprajzi Múzeum megnyitását követően két lépcsőben, külön-külön attrakcióként fog megnyílni az ifjúsági kiállítás és a gyűjteményi állandó tárlat.

Az intézmény 150 éves gazdag, sokrétű gyűjteményére épülő, több mint 3.000 műtárgyat, fotót, kéziratot, zenei anyagot felvonultató, 2022 őszén megnyíló Gyűjteményi kiállítás azt az izgalmas történetet mondja el, hogy mi is maga a Néprajzi Múzeum, tárgyai miként álltak össze az idők során gyűjteménnyé és múzeummá, hogyan lehet a történetileg kialakult gyűjteményt újraértelmezni, érthetően, izgalmasan bemutatni. A kiállítás történeteket mesél tárgyak és emberek, helyek és életvilágok, kutatók és terepek, gyűjtők és múzeum kapcsolatáról. A kiállítás moduláris szerkezetű, melyben az egyes témák önálló egységenként is értelmezhetők, ugyanakkor egymáshoz is sok szálon kapcsolódnak.

A tervek szerint 2022 őszén megnyíló Ifjúsági kiállítás a múzeum eszközeit a játékos és élményszerű tanulás szolgálatába állítja, és a megszólított korosztályok számára legalkalmasabb befogadási és megismerési módszereket kínálja. Múzeumi műtárgyak mesélnek a világot működtető emberek, dolgok és tárgyak hétköznapjairól, ezek különbözőségéről és hasonlóságáról. Témáját olyan általános aktivitásokon keresztül mutatja be, mint az alvás, az evés, a játék és a munka, a történetmondás vagy a zenélés. Emberek és tárgyak történetein keresztül a látogatók felfedezhetik, hogy ezekre az alapszükségletekre milyen különböző kulturális válaszokat adnak a világ különböző részein élt vagy élő embertársaik. A kiállítás kiváló elfoglaltságot kínál majd a családoknak, gyerekcsoportoknak, kamaszoknak, szülőknek és kisbabáiknak: a játék, a tanulás, az eszmecsere, a közös gondolkodás, kikapcsolódás és bekapcsolódás helye lesz egyszerre.

Beköltözött a magas kultúra a SZESSÖN próbatermébe. Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész mesélt a zenélés és az írás kapcsolatáról, hogy például Tinódi Lantos Sebestyén volt az első magyar slammer. Végül megpróbálkozott minden idők egyik legvitatottabb dobosának dobtémájával is.