Képzeletbeli, jelentéktelen, korrupcióba süllyedt királyság, állítólagos dicső múlt, száz százalékosan bizonytalan jövő, férfinak öltözött szerelmes királynő, bárgyú és veszedelmes udvar. Fergeteges humor, elbűvölő zene, tomboló siker a Vígszínházban 1940-ben, amit sajtópolémia, majd a vidéki előadások betiltása követett a szélsőjobb követelésére. Azóta sem játszották sokszor (1947-ben Nagyváradon, 1987-ben Kecskeméten, 1993-ban Szolnokon, 1999-ben Székesfehérváron), pedig semmit sem veszített frissességéből a kabarék humorát és a magyar operetthagyományt balkáni vonásokkal elegyítő, szórakoztatóan abszurd, zenés-táncos, szerelmes történet.
A(z) Szegedi Nemzeti Színház, valamint Tasnádi Csaba előadása
Hozzászólások