Victory

Értékelés:

3 szavazatból

Szerinted?

1661-ben II. Károly angol király parancsára Oliver Cromwell lordprotektor, John Bradshaw jogtudós, valamint Henry Ireton tábornok holttestét exhumálták, és az élettelen testeket Londonban lefejezték. Az özvegy, Lady Bradshaw elhatározza, hogy visszaszerzi férje testének darabjait, és méltón eltemeti a férfit. Az asszony elindul egy végtelen úton, elkezdődik kálváriája egy felégett országban, ahol értékrend, erkölcs darabokra hullott, és ahol minden viszonylagos. Mert mi a győzelem és mi a vereség egy olyan világban, ahol nincs jó és rossz, nincs fent és lent, nincs igen és nem. Mi a győzelem ott, ahol minden mindegy?

"Howard Barker szerint a zenés vígjáték a művészet egyik legerőszakosabb formája. Szerintem is. Nem azért, mert a zenés vígjátékok mind rosszak - néhány közülük nagyon jó - hanem mert a csordaszellemre épülnek. Barkert nem érdekli az olyan színház, ami mindenkiből azonos reakciót akar kiváltani. Nem úgy, mint a szivart rágó producert, aki egyszer azt mondta valamelyik rendező ismerősőmnek, hogy "majd ha a közönség állva tapsol, mert jól sikerült az utolsó szám, akkor visszük az előadást New Yorkba." Éppen ellenkezőleg: Barker szét akarja tördelni a közönség reakcióit; olyan darabokat hoz létre, amelyek folyamatosan kikezdik prekoncepcióinkat, színházi ízlésünket és erkölcsi ítéleteinket. Szerintem nincs két ember, akinek egy Barker-darab ugyanazt az élményt adja." Tim Carroll - rendező

A(z) Bárka Színház előadása

Stáblista

Értékelés:

3 szavazatból

Szerinted?

Hozzászólások

A darab a XVII század Angliájában játszódik a polgárháború után a restauráció idején II Károly "királykodása " ( szándékosan nem uralkodása ) alatt. Ennek ellenére mondanivalója széleskörû aktualitásal bír. Van benne brutalitás és gyengédség, születés és halál, erõszak és szerelem,bátorság és gyávaság, igenek és nemek GYÕZELEM ÉS VERESÉG, szóval sok sok minden ami életünket átszövi.A darab szinte minden mondata fontos, egy megnézésre nem is igen lehet megérteni.Én kétszer láttam, de lehet , hogy ez nem elég.A színészek teljesítménye úgy szellemi mint fizikai értelemben kiemelkedõ. Napokig a darab hatás alatt voltam. Ez biztos nem az a színdarab, amit az ember néhány hét múlva elfelejt.
Érdekes a bejezés, nevezeten az,hogy a színészek a darab végén eltünnek, így a taps zavarodott és vérszegény. Aztán a lépcsõn felsorakozva viszontlátjuk õket. A darabot követõ beszélgtésnél kiderült, hogy ez a megoldás nekik sokal többet jelentett mint a konvencionális öszznépi tapsolás. Így a nézõkkel sokkal közvetlenebb kapcsolatba kerültek, a visszajelzéseket sokkal intimebben élhették át.
Felmerült bennem, hogy mi végbõl a háromszoros nézõtéri ketrec. Erre a kérdésre Tim Carrol nem akart válaszolni, Mucsi Zoltán szerint nem minden kérdésre kell válasz. Csanádi Judit ( diszlettervezõ ) szerint " olyan helyzetet kell teremteni ami kicsit a gyónás biztonságérzetét adja".A tolmács (Berzsenyi B. Ádám ) azt mondja, hogy vadállatokkal vagyunk egy térben, vérengzõ fenevadakkal ( gondolom ezektõl véd a ketrec.) Én úgy gondolom, hogy azt szimbolzálja,hogy mindnyájan be vagyunk zárva a saját világunkba , innen a kitörés nagyon nehéz,más világokba az átjárót megtaláni nehéz, elindulunk valahonnét, szeretünk, harcolunk , sikeresek vagy vesztesek vagyunk és végül megérkezünk oda, ahonnan elindultunk.
Mindenestõl ez egy kitûnõ darab egy fenomenális társulat elõadásában( A Bárka véleményem szerint egyértelmûen a magyar színházak élvonalában van, nagyon jó, lehet hogy a legjobb ! Szerencsére az Alföldi hagyaték töretlenül mûködik). Aki szereti a gondolat ébresztõ,megemésztendõ, lenyûgözõ de nem közösségi élményt nyújtó színházat az feltétlenül nézze meg többször is. Aki könnyû szórakozásra un. " felüdülésre " vágyik az nagy ívben kerülje el.

Válasz

8/10

Tegnap sikerült megtekintenem a darabot. Úgy mentem oda, hogy foggalmam sem volt, hogy mire (megyek) számítsak. Annyit tudtam, hogy a darab egy kicsit trágár nyelvezetû... Nos összevetve az eredeti szinkronos Utolsó Cserkésszel, annyira nem is :) No jó, közel állnak egymáshoz.

Angol darab, angol rendezõvel, mirõl is szóljon? Háááááát a hülye angolokról és a sexrõl. Kicsit olyan, mintha a Monty Python Élet értelmét néztem volna meg. Kicsit elvont, humoros és van benne némi sex(re való utalás, meg a többi).

A darab hosszú, idõnként vontatott egy két monológ. Az, hogy a bank pincéjében játszódó jelenethez le kell vonulni egy pincében levõ terembe, vicces. Meg is adja a hangulatot. Az a rész tömény humor.

Szóval aki az elsõ 10 percben elhangzó vulgáris szavak tömegét túléli, annak tetszeni fog. A többi már fel sem fog tûnni :). Vannak még további meglepetések is a darabban, de azokat nem lövöm le.

Volt aki fél idõben elkérte a kabátját, prûd népség :)

Nézzétek meg.

Értékelés:

Bemutató időpontja:

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Értékelés:

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon