Családtörténet lesz ez. Várjuk, hogy elkezdődjön. Nem. Tart már egy ideje. Sőt. Nagyon is régen kezdődött. Hogy pontosan mikor, arra persze nem emlékszik senki. Most arra várunk, hogy újrakezdhessük. A történet maga, a várakozás. Várjuk, hogy hazajöjjön a gyerek, a testvér, az apa, a férj. Várunk egy csomagot, vagy legalább egy levelet. Várjuk, hogy lehulljanak a falevelek. A vonatra várunk. Várjuk, hogy elálljon az eső. A vérzivatar. Várjuk, hogy vége legyen. Várunk, mert, ha ennek itt vége, ha eláll végre az eső, ha befut a vonat, ha lehullanak a falevelek, ha megérkezik a levél, a csomag, ha hazajön a férjünk, az apánk, a testvérünk, a gyerekünk, akkor majd jó lesz. Akkor majd újrakezdjük.
A(z) Stúdió "K" Színház előadása
Hozzászólások