Máriának nem kellett volna szülni." (Dante)
Egy repülőtéri váróteremben utasok gyülekeznek egy kényszerleszállás után. Nem tudják hol vannak, nem tudják mikor indulhatnak tovább. Szeretnének információhoz jutni, de a hatalmas repülőtér teljesen kihaltnak tűnik: félhomályos várótermek és folyosók, ráccsal lezárt kávézók és duty free shop-ok. Leszállás közben annyit láttak, hogy egy vulkanikus szigeten landol a gép, valószínűleg valahol a déli féltekén, hisz a mosdóban fordítva folyik le a víz, mint ahogy otthon megszokták. Némán ülnek, egymástól a lehető legtávolabb a neonfényes váróteremben. Klímaberendezés elromlott, a forróság egyre elviselhetetlenebb. A futószalag egyszer csak beindul, és behozza a csomagjaikat. Ezek szerint át kell szállniuk, és egy másik géppel mennek tovább. Az utasok leveszik a csomagjaikat a futószalagról, és tovább várakoznak. És ekkor váratlan fordulat következik be, ami gyökeresen megváltoztatja az utasok életét. A mindvégig hallatlanul feszült, izgalmakban bővelkedő színdarab kérdéseket fogalmaz meg tetteink felelősségéről, a szabad akaratról és a lélek halhatatlanságáról. A fiatal drámaíró-nemzedék egyik legtehetségesebb tagja Tasnádi István jelentkezik ismét ősbemutatóval Zalaegerszegen. Bagó Bertalan rendezővel ez lesz a harmadik közös munkájuk.
Bemutató időpontja: 2008. február 22., Théatre National De Bruxelles (Wallonie)
A(z) Hevesi Sándor Színház előadása
Hozzászólások