Tóték

tragikomédia, magyar, 2004.

Értékelés:

15 szavazatból
Szerinted?

A Mátraszentannán idilli nyugalomban élő Tót családhoz egy szép nap beállít a fronton harcoló fiuk parancsnoka, hogy náluk töltse két hetes szabadságát. Ettől kezdve mindenestül felfordul a család élete, nem lesz szabad többé reggel reggelizniük, délben ebédelniük, este vacsorázniuk és éjszaka aludniuk, nem lesz szabad többé ásítaniuk, sem nagyokat nyögve nyújtózkodniuk, de még gondolkodniuk sem. Éjt nappallá téve dobozolnak, hogy így járjanak az őrnagy kedvében, akinek idegzetét már súlyosan megrongálta a fronton töltött kilenc hónap. Tóték abban reménykednek, hogy a fiuk az őrnagy jóindulatának köszönhetően megmenekülhet a szenvedéstől, és a falu postásának jóvoltából még csak nem is sejthetik, hogy áldozatuk teljesen hiábavaló.
"A Tótékat körülbelül húsz országban és Isten tudja hány városban játszották. Én ezeknek csak kis részét láttam. Lényegében kétféle értelmezés lehetséges. Az egyik megoldás, hogy milyen volt Magyarország elnyomott korszakában, a sok közül valamelyikben, és hogyan reagáltunk az elnyomottság vagy kiszolgáltatottság szituációjára? Tehát kuriózum, egy földrajzi-történelmi szituációba helyezve. Vagy pedig az elnyomás és a kiszolgáltatottság drámájaként értelmezték, ami már nem magyar specialitás, hiszen az egész világon mindenütt megélték. Tehát a darabot nem mint történelmi, nemzeti produktumot, hanem mint katarzist kiváltó drámai alkotást nézték.
Én is úgy gondolom, hogy nem csak a hivatali főnöknek, vagy a művezetőknek akadnak alárendeltjei, hiszen hatalmi struktúra a család is, az óvoda meg az iskola is. Sőt még a legelesettebb, legkifosztottabb ember is fogja egy csücskét az uralkodásnak, ha egyebe nem maradt, legalább egy öleb vagy kanárimadár a kiszolgáltatottja. Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben zsarnokok és áldozatok. Hogy a Tótékra visszatérjek, hitem szerint az őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat."

A(z) Gyulai Várszínház és Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista

Hozzászólások

DUNAWÖLD 2022 ápr. 07. - 02:26:46 Előzmény fostalicska11
Csak nem kimaradtàl belőle?
9/10
A Jobbik Részem 2020 márc. 03. - 19:33:40 9/10
Szücs Nelli 10-es. De a postás Rácz József még nála is jobb ebben a darabban. A leves illata az első sorokban az előadást is meghatározza... többdimenziós élmény. Ebben az előadásban minden valódi: a leves, a sör, a dalok, és ez az egyszerű tény egyedivé teszi: ez nem is annyira színház, hanem a groteszk (magyar) történelmi valóság. Minden elismerésem a beregszászi hősöknek, h ezt a darabot így, ezekkel a dalokkal mintegy 20 évvel ezelőtt Beregszászon (Kárpátalján) eljátszották. Szerintem aki magyar, az élvezni fogja!!
1/10
fostalicska11 2020 febr. 21. - 21:44:42 1/10
hát sok tehetségtelen vergődést láttam már, de ez minden túltesz, szánalom erőltetett műbalhék, Örkény forog a sírjában. Csak az első felvonásról tudok nyilatkozni, a másodiktól már humanitárius okokból megmentettem magam. Úgy látom felhigult ez a popszakma, ez még rendben is volna, de higf0ssal? ejj ejj
Gabriella54 2009 jún. 05. - 19:27:31 Előzmény FElepHánt
Nagyon rövid leszek: AKAROM LÁTNI ezt az elõadást!!!
10/10
FElepHánt 2009 jún. 05. - 09:56:37 10/10
FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu Latinovits Piki Õrnagya, Vári Éva Mariskája...Örkény István remekmûvéhez már sok nagy alakítás kötõdött, de a beregszásziak elõadásában elõször valósult meg a négy fõszereplõ egyenrangúsága. Vidnyánszky Attila rendezésében a bravúrra ingerlõ õrnagy-szerep és a szembenálló család naturális valósága tökéletesen kiegyensúlyozott, négydimenziós teret alkotott. Tóth László finom eszközökkel munkálta ki Tót figuráját, vaskos erõ helyett a csendes ellenállás crescendójával jutott az igazságosztó három bárd-ütésig. Szûcs Nelly hihetetlen fegyelemmel illeszkedett az együttesbe, a legnagyobbakat idézõ tudatos önkorlátozással tette lehetõvé a kvartett négyszólamúságát. Ebben a térben virágzott fel Ágika szerepében Orosz Melinda, aki a gyermeki rajongás, fürge kotnyelesség, a bakfisszerelem ezer színével villogott.
A nagyok mellé egyre inkább felnövekvõ fiatalabb évjárat másik reménysége, Rácz József a postás szerepében tûnik ki, visszatérõ bicikli-köreivel tagolja a sûrûsödõ cselekményt. Lehet még Trill Zsolt-ról bármi meglepõt mondani, hiszen minden alakítása reveláció, minden gesztusa életveszélyes és a felfokozott várakozás ellenére mindig újabb és újabb ámulatba ejt. Most játszik talán elõször férfit, eszelõset, agresszívet, önzésében kegyetlent, de ezt a hiszteroid paranoiát is magától értetõdõ egyszerûséggel állítja elénk. Néhány hangsúlyában még nagy elõdjét is idézni meri, nyugodtan teheti, biztosan nem tûnik utánzásnak, mivel ez Trill Zsolt Õrnagya, fenomenálisan hatalmas, feledhetetlenül szuggesztív, nagyformátumú munka. A népi tüzoltózenekar és a rádió-mûsorok segítségével Vidnyánszky a darab helyének és szörnyû korának hátterét teremti meg. A zenekar és dalárda specialitása, hogy a kisebb- nagyobb szereplõk egyformán játszanak benne, másodpercek alatt lényegülve át, például postásból tubássá, örömlányból /a nagyszerû Béres Ildikó!/ nótafává. A rádióadásban katona-nóták, Wermacht-indulók mellett szirup-slágerek, napihírek, viccek mellett történelmi hangképek is helyet kapnak. A démoni dobozolást a donkanyari búcsúparancs döbbenetes szavai, majd Hitler õrjöngése ellenpontozza Kristán Attila elõadásában. Aztán a késõbbi idõk csasztuskái, tömegdalai vedlenek át /soronként!/ beat-zenévé a Szûcs Nelly dominálta kórus frenetikus játékával.