Nem volt különösebben zavaró, hogy az ukrán rendező Puccini egyik legnépszerűbb operáját eltávolította amúgy is kérdéses verista gyökereitől, áthelyezve a cselekményt egy különleges szakrális szférába. A színpadi cselekményben és a szereplők közötti kommunikációban ugyanis egy főleg piros jelmezbe öltöztetett és kislányokból álló angyalkar közvetített, és a gyermekek maximálisan professzionális színpadi jelenléte nélkülözhetetlennek mutatkozott az előadás álomszerűségének, kissé torzított mennyei légkörének megteremtésében is. Erre az ötletre a rendezőt a cselekmény helyszínei (templom, Angyalvár) ihlethették, bár a Tosca, Cavaradossi és Scarpia által énekelt szöveg is tele van utalással.
"Kocsár Balázs vezetésével a debreceni zenekar biztos alappal szolgált a zenei és színházi alakítások maradéktalan élvezetéhez..." (Csurkovics István)
A(z) Csokonai Színház előadása
Hozzászólások