Tévedések vígjátéka

vígjáték, 1 felvonás, magyar, 0.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Aki nem hiszi járjon utána? Ha tud? Látjuk, amit látunk, de vajon tudjuk-e, amit tudunk? Mint tudjuk, a színjáték tükröt tart "mintegy a természetnek". Látni azonban azt látjuk, mivel "színház az egész világ", hogy a tükör önmagát tükrözi. Tessék színt vallani: van ilyen??
Két ikerpár, ugyanott, ugyanúgy öltözve - elvárhatja tőlünk Shakespeare, hogy ezt komolyan vegyük?? A komédia maga az áttekinthető, nyílt titok; magától értetődik, mint a tündérmese, és fantasztikus, mint a kétszer kettő?
A komikus világ közepén ott áll egy szál magában a sorsüldözött Apa, a vésztörvényszék előtt. Családja széthullott, vagyona odalett, élete veszélyben. Ez az ember ártatlan. Senki sem vitatja; a bíróság hitelt ad hihetetlenül szomorú történetének, és halálra ítéli. Mert a joggyakorlatban egy fő az egy fő; aki szirakuzai, annak Efezusban fejét veszik?
A keretjáték előkészít a komikus misztériumra. Fölveti a jelképes kérdést, hogy mi a létezés alaptörvénye. Különlegesek vagyunk-e valamennyien vagy egyformák? Az atyai példa arra int, hogy mindnyájan a halál fiai vagyunk, s hogy egyáltalán létezünk - csoda?
A racionalizált csoda színtere a való világ komikai képmása: Efezus, a Város?
Shakespeare képzelete metaforákkal játszik, életet-halált, múltat és jövőt egymásba tükröz. A két Antipholus egy órában jött a világra, mégis mintha évek választanák el őket. Egy világ: az egyik házas, a másik legényember. Most átvakációznak egymás világába: a férj újraélesztheti a múltját, amikor még felelőtlenül randalírozhatott, a másik körülnézhet a jövőjében, ahol a kötelmek aranyláncok. Vonzza és riasztja őket a tapasztalat, amelynek két felében együtt van a leendő shakespeare-i vígjátéktéma: a felnövés, a beilleszkedés, a nevelődés "regénye".
(Géher István)


A Nemzeti Színházban először 1853-ban került színre a vígjáték, majd 1869-ben, 1923-ban, utoljára pedig 1968-ban. A mostani bemutatóra Nádasdy Ádám új fordítást készített, az 1971 óta Angliában élő vendégrendező, Bruck János kérésére.
Bruck János 1995-ben elnyerte a legfontosabb londoni színházi lap (Time Out) "Az év legjobb előadása" díjat, Jack Shepherd: Chasing the Moment (A pillanatot kergetve) című darabjával.

A(z) Magyar Színház előadása

Stáblista

Szereplők

Solinus (Efezus uralkodója )
Égeon (szirakúzai kereskedő)
Efezusi Antipholus (Szirakúzai Antipholus ikertestvére)
Szirakúzai Antipholus (Efezusi Antipholus ikertestvére)
Efezusi Dromio (Szirakúzai Dromio ikertestvére)
Szirakúzai Dromio (Efezusi Dromio ikertestvére)
Baltazár (kereskedő)
Angelo (aranyműves)
Dr. Csipet (tanár)
Második kereskedő
Emília (Égeon felesége, apácafőnöknő Efezusban)
Adriana (Efezusi Antipholus felesége)
Luciana (a testvére)
Luca (a szobalánya)
Kurtizán

Hozzászólások