Hat városi jelenet. Látszólag különálló, nem összefüggő helyzetek a hétköznapok feje tetejére állított világából. Átlagos emberek nem mindennapi, váratlan szituációkba keverednek, és minden esetben hatalmas mennyiségű elfojtott belső feszültség bújik meg a felszín alatt. Várakozás a reptéren bombariadó miatt, egy nő és a szeretőjének szexuális szokásai, munkahelyi öngyilkosság, kitervelt halálok, gyermekkori, öntudatlan agresszivitás, visszataszító hobbik, és a végére mindez egyértelmű összefüggésbe kerül egymással. A viszonyok tisztázódnak, de a valóság megléte vagy éppen meg nem léte az utolsó pillanatban válik teljesen bizonytalanná. A véletlen több esetben is végzetesen befolyásolja az eseményeket.
PRESZNYAKOV-GYAKORLATOK Gothár Péter IV zenés színmûv.oszt. Ódry
Már a játéktér geometriája megkapó, málló zománcú, meghatóan régi, keskeny ablakkere-tek függnek változatos elrendezésben, üzen a hajdani Arbat. A másik irányban tágas plexi-síkok rejtik a korszerû szobabelsõt, vagy éppen a katonai zuhanyozó mácsós gõzeit.
A Presznyakov fivérek ötlépcsõs pszicho-rakétája igazi bombariadóval indít, ám ennél sokkal félelmetesebbek a párkapcsolati, a munkahelyi és a kaszárnya-terror képei. Rettegtünk a brutalitás sokkoló jeleneteitõl, de a félelmetes ökonómiájú írópár és Gothár Péter visszafogottságában hatásos rendezése sokkal hosszabb távú, mélyebb sebeket ütött.
A repülõjáratát reklamáló, talpig csinovnyik Ágoston Péter nem is sejti, milyen szado-ma- zó szcéna várja otthonában, a neje kéjvágyó csillárként himbálózik, míg a szeretõ unottan lakmározik, végtelenségig nyújtva a kiszolgáltatottság perceit. Szabó Irén a mámor, a kín, a kétségbeesés sikolyainak teljes arzenálját képes velõkig ható intenzitással megszólaltani, orgiasztikus vijjogástól, követelõzõ üvöltésen át a megadás elhaló nyüszítéséig. Szélsõséges
kitörései a hivatali jelenetben folytatódnak, õ fedezi fel a menyétléptû léptû fõnöki terror áldozatát, extrém színpadi jelenléte vulkánikus epicentruma a nagyszerû produkciónak.
A hivatali nagyjelenet közegét a munkába szürkült orosz asszonyok adják, Kosik Anita kinyúlt kardigánba fáradt, dongalábú bánattömeg, Kulcsár Viktória vénlányságba aszott, de igazáért kiadós verekedésbe is bonyolódó komolyság, Hekler Melinda, a játszótéren lézerpuskás kisfiát hintáztatja, a harcos szókimondásba is belekóstol.
Tetõzéskent, pedigrés ölebjét simogatva libeg be Nagy Dániel Viktor ostobaságig kifinomult, elátkozott pszichiátere, groteszkbe fordítva a morbid tragikumot. Hihetetlen, hogy õ az az áradó muzikalitású katonafiú énekes, akinek lágy orosz deklamációjú dalai kötik át a képváltásokat, jeszenyini tisztaságú líraisággal ellenpontozva a rettenet perceit.
A Vörös Hadseregben napi esemény az újonchalál, a bezárt lelkek agressziója a leggyengébbeket éri. Wunderlich József az eratomán szadista után itt a megalázott, megnyomorított áldozat képét rajzolja meg, akin többiek kiélhetik gyilkos hajlamaikat.
A röpülõtér kinyit, a kör bezárul, végre gépre szállhatunk. Hárman veszõdnek a bekötõ hevederekkel: a háromszorosan is reinkarnálódott Ágoston Péter, az arisztokratikus flegmáját, akasztófahumorát soha nem vesztõ Dénes Viktor és a zuhany-Apollóból ijedtté kisebbedett Mikola Gergõ. Hármasságuk csúcsra járatott pantomim-remeklés, gesztusmimikából fakadó humorfergeteg. Szorongásukat a márványszépségû Kosik Anita Zsuzsanna stewardes-sze enyhíti, a mi félelmeinket azonban inkább megerõsítette a lenyûgözõ elõadás.
Gothár Péter mesteri vezényletével, a jövõre végzõs zenés színmûvész Novák-osztály, immár másodzsor bizonyítja prózában is kivételes rátermettségét.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások