Van Dublin fölött a hegyen egy erődszerű, lakatlan épület, kicsi ablakokkal, vaskos falakkal, templomra, várra egyaránt hasonlító ház. Az írek úgy tartják, hogy az ezerhétszázas években ide jártak kártyázni az elnyomó angol tisztek. Egyszer, egy viharos éjszakán a tivornyázó urak társaságába egy kicsit részeg, de elegáns, ismeretlen férfi érkezett, hogy melegedne meg egy kicsit, mielőtt továbbindul. Letelepedett, majd be is szállt a játékba, és csöndes, de magabiztos tehetséget árulva el, sorra nyerte a köröket. Egyre nagyobbak lettek a tétek. Mire az angolok észrevették, hogy vendégüknek patái vannak, már nem volt menekvés: az ördög kénköves bűzt hagyva maga után elragadta mindannyiukat, adósságaik fejében.
Jóval később, napjainkban, mit sem sejtve ezekről a dolgokról, összeverődik négy alkoholista férfi. Karácsony este van, és őket sehol nem látják ilyenkor szívesen. Úgyhogy szánalmasságuk, vesztességük, az életüket rajtuk állandóan számon kérő többi ember elől együtt zárkóznak be pókerezni és inni egy hegyoldalba épült öreg dublini házba, nem messze a régi klub romjaitól. Ezen a szentestén a kinti viharból egy idegen érkezik, hogy kicsit megmelegedjen…
Egy mocskos humorú és mégis csodaszép karácsonyi színdarab kegyelemről, gyötrelemről, családról és olyan adósságokról, amelyeket mindannyiunknak le kell rónunk végül.
A szigorúan tizenhat éven felülieknek szóló előadást Göttinger Pál rendezi, Kálid Artúr vendégszereplésével, Upor László bravúros fordításában.

A(z) Móricz Zsigmond Színház előadása