Tangó

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

"A Tangó tulajdonképpen hagyományos családi dráma. De csak az alaphelyzet halvány körvonalait tekintve, mert mindaz, ami kitölti ezt az alaphelyzetet, cseppet sem hagyományos. Amikor felmegy a függöny, olyan család életébe tekinthetünk be, amely nem létezik. Egy abszurd család életébe. Ez az abszurd család azonban olyannyira "reális", hogy mindannyiunkat emlékeztet saját családunkra. És a nagyobb családra is. A nemzetre, a világra. Talán az abszurditásnak, realitásnak és általánosságnak ez az egyidejűsége magyarázza a sikert? Talán ez magyarázza, hogy a Tangó nemcsak Lengyelország, de Európa majdnem összes jelentős színpadán siker "világsiker". Talán ez, talán ennél több is. Mindenesetre Mrożeknek az a különös képessége, hogy világtörténelmet tud varázsolni ennek a nekeresd családnak életébe. Helyesebben: a XX. század első felének Európa-történeti sémáját, a fasizmussal vívódó humanizmust teszi életükké. Mert a Tangó tulajdonképpen történelmi dráma. És politikai dráma, amely nem mentes a napi politikai utalásoktól sem. És pszichológiai dráma. S mert mindhárom egyszerre, s mert formáját tekintve intellektuális dráma és egyben annak kigúnyolása: antiintellektuális dráma is. Összetettségében a Tangó hasonlít a világirodalom legnagyobb alkotásaihoz. Társuk és rokonuk. Talán ez magyarázza a sikert."

(Nádas Péter, 1968)

A(z) Magyar Színház előadása

Stáblista

Még nincs szavazat!